| 1. | Az ötödik angyal is trombitált, és látám, hogy egy csillag esett le az égről a földre, és adaték annak a mélység kútjának kulcsa. |
| 2. | Megnyitá azért a mélységnek kútját, és füst jöve fel a kútból, mint egy nagy kemencének füstje; és meghomályosodék a nap és a levegőég a kút füstje miatt. |
| 3. | A füstből pedig sáskák jövének ki a földre, és adaték azoknak hatalom, mint hatalmuk van a föld skorpióinak. |
| 4. | És megmondaték nekik, hogy a földnek füvét ne bántsák, se semmi zöldellőt, se semmi élő fát, hanem csak azokat az embereket, akiknek homlokukon nincsen az Istennek pecsétje. |
| 5. | És adaték azoknak, hogy meg ne öljék őket, hanem hogy kínoztassanak öt hónapig; és azoknak kínzása olyan, mint a skorpió kínzása, mikor megmarja az embert. |
| 6. | Annak okáért azokban a napokban keresik az emberek a halált, de nem találják meg azt, és kívánnának meghalni, de a halál elmegy előlük. |
| 7. | A sáskáknak formája pedig hasonló vala a viadalhoz felkészített lovakhoz; és a fejükön mintegy aranyhoz hasonló koronák valának, és az orcáik olyanok valának, mint az emberek orcái. |
| 8. | És olyan hajuk vala, mint az asszonyok haja, és fogaik olyanok valának, mint az oroszlánoknak. |
| 9. | És olyan mellvértjeik valának, mint a vas mellvértek, és az ő szárnyaik zúgása olyan vala, mint a viadalra száguldó sok lovas szekerek zúgása. |
| 10. | És skorpiókhoz hasonló farkuk vala, és fullánkjuk; és a farkukban vala a hatalmuk, hogy ártsanak az embereknek öt hónapig. |
| 11. | Királyukul pedig a mélység angyala vala felettük; annak a neve zsidóul Abaddon, görögül pedig Apollion, [azaz Vesztő] a neve. |
| 12. | Az első jaj elmúlék; íme, ezután még két jaj következik. |
| 13. | A hatodik angyal is trombitált, és hallék egy szózatot az aranyoltárnak négy szarvától, amely az Isten előtt van, |
| 14. | Mondván a hatodik angyalnak, akinél a trombita vala: Oldd el azt a négy angyalt, aki a nagy folyóvíznél, az Eufrátesznél van megkötve! |
| 15. | Eloldaték azért a négy angyal, aki el vala készítve az órára és napra és hónapra és esztendőre, hogy megölje az emberek harmadrészét. |
| 16. | És a lovas seregek száma két tízezerszer tízezer vala; hallottam a számukat. |
| 17. | És így látám a lovakat látásban, és a rajtuk ülőket, akiknek tűzből és jácintból és kénkőből való mellvértjeik valának; és a lovak feje olyan vala, mint az oroszlánok feje, és szájukból tűz és füst és kénkő jő vala ki. |
| 18. | E háromtól öleték meg az emberek harmadrésze, a tűztől és a füsttől és a kénkőtől, amely azoknak szájából jő vala ki. |
| 19. | Mert az ő hatalmuk az ő szájukban van, és az ő farkukban: mert az ő farkaik a kígyókhoz hasonlók, amelyeknek fejeik vannak, és azokkal ártanak. |
| 20. | A többi emberek pedig, akik meg nem ölettek e csapásokkal, nem tértek meg az ő kezeik csinálmányaitól, hogy ne imádnák a gonosz lelkeket, és az arany-, és ezüst-, és érc-, és kő-, és fabálványokat, amelyek nem láthatnak, sem hallhatnak, sem járhatnak; |
| 21. | És nem tértek meg az ő gyilkosságaikból, sem az ő ördöngösségeikből, sem paráználkodásaikból, sem lopásaikból. |