| 1. | És láték a mennyben más nagy és csodálatos jelt: hét angyalt, akinél vala a hét utolsó csapás; mert azáltal teljesedett be az Istennek haragja. |
| 2. | És láték úgymint üvegtengert tűzzel elegyítve; és azokat, akik diadalmasok a fenevadon, és az ő képén, és bélyegén, és az ő nevének számán, látám állani az üvegtenger mellett, akiknek kezében valának az Istennek hárfái. |
| 3. | És énekelik vala Mózesnek, az Isten szolgájának énekét, és a Báránynak énekét, ezt mondván: Nagyok és csodálatosak a te dolgaid, mindenható Úr Isten! Igazságosak és igazak a te utaid, oh szentek Királya! |
| 4. | Ki ne félne téged, Uram, és [ki] ne dicsőítené a te nevedet, mert csak egyedül vagy szent! Mert eljőnek mind a pogányok, és lehajolnak előtted, mert a te ítéleteid nyilvánvalókká lettek. |
| 5. | És ezeknek utána látám, és íme megnyittaték a mennyben a bizonyságtétel sátorának temploma, |
| 6. | És kijöve a templomból a hét angyal, akinél a hét csapás vala, tiszta és fehér gyolcsba öltözve, és mellüknél aranyövekkel körülövezve. |
| 7. | És egy a négy lelkes állat közül ada a hét angyalnak hét aranypoharat, amely az örökkön-örökké élő Istennek haragjával teljes vala. |
| 8. | És megtelék a templom füsttel az Isten dicsőségének és erejének miatta, és senki a templomba be nem mehet vala, mígnem a hét angyal hét csapása bevégeztetik. |