A nép esküvei kötelezi magát a törvény megtartására

1. A megpecsételt [kötések]en pedig ott valának: Nehémiás, a király helytartója, a Hakhalia fia és Sédékiás,
2. Serája, Azariás, Jeremiás,
3. Pashur, Amaria, Malakiás,
4. Hattus, Sebánia, Malluk,
5. Hárim, Merémóth, Abdiás,
6. Dániel, Ginnethón, Báruk,
7. Mesullám, Abija, Mijámin,
8. Maazia, Bilgai, Semája; ezek papok voltak.
9. A léviták pedig [ezek]: Jésua, Azania fia, Binnui, a Hénadád fiai közül, Kadmiel,
10. És atyjafiaik: Sebánia, Hódija, Kelita, Pelája, Hanán,
11. Mika, Rehób, Hasábia,
12. Zakkur, Serébia, Sebánia,
13. Hódija, Báni, Beninu.
14. A nép fejei [pedig ezek]: Parós; Pahath-Moáb, Elám, Zattu, Báni,
15. Bunni, Azgád, Bébai,
16. Adonija, Bigvai, Adin,
17. Áter, Ezékiás, Azzur,
18. Hódija, Hásum, Bésai,
19. Hárif, Anathóth, Nébai,
20. Magpiás, Mesullám, Hézir,
21. Mesézabel, Sádók, Jaddua,
22. Pelátia, Hanán, Anája,
23. Hóseás, Hanánia, Hásub,
24. Hallóhes, Pilha, Sóbek,
25. Rehum, Hasabná, Maaszéja,
26. És Ahija, Hanán, Anán,
27. Mallukh, Hárim, Baána.
28. És a nép többi része, a papok, a léviták, a kapunállók, az énekesek, a léviták szolgái és mindenki, aki elkülöníté magát a tartományok népeitől, az Isten törvényéhez [állván], feleségeik, fiaik, leányaik, mindenki, akinek értelme és okossága vala,
29. Csatlakozának atyjukfiaihoz, elöljáróikhoz, és átok mellett esküt tevének, hogy az Isten törvényében járnak, amely Mózes által, az Isten szolgája által adatott vala ki, s hogy megőrzik és cselekeszik az Úrnak, a mi Urunknak minden parancsolatait, végzéseit és rendeléseit;
30. És hogy nem fogjuk adni leányainkat feleségül a föld népeinek, sem az ő leányaikat nem fogjuk venni a mi fiainknak,
31. És hogy a föld népeitől, akik árukat és mindenféle gabonát hoznak szombatnapon eladni, nem fogunk venni tőlük szombaton és [egyéb] szent napon, és hogy nem fogjuk bevetni a földet a hetedik esztendőben, és elengedünk minden tartozást.
32. És megállapítánk magunkra nézve parancsolatokat: hogy vetünk magunkra harmadrész siklust esztendőnként a mi Istenünk házának szolgálatára,
33. A szent kenyerekre, a szüntelen való ételáldozatra és a szüntelen való égő áldozatra, a szombatokon, újholdak napján [viendő áldozatokra], az ünnepnapokra, a szent dolgokra, a bűnért való áldozatokra, hogy [mindezek] megtisztítsák Izraelt, és a mi Istenünk házának minden munkájára.
34. Sorsot veténk továbbá a fa hozása felől a papok, léviták és a nép között, hogy hordjuk azt a mi Istenünk házába családjaink szerint bizonyos időkben esztendőnként, hogy égjen az Úrnak, a mi Istenünknek oltárán, amint meg van írva a törvényben,
35. És hogy felvisszük földünknek első zsengéjét és minden fa gyümölcsének első zsengéjét esztendőnként az Úr házába;
36. Annak felette fiainknak, barmainknak első fiait, amint meg van írva a törvényben, továbbá, hogy elvisszük szarvasmarháinknak és juhainknak első fajzásait a mi Istenünk házába a papoknak, akik szolgálnak a mi Istenünk házában.
37. És a mi lisztjeinknek, felemelt áldozatainknak, minden fa gyümölcsének, mustnak és olajnak zsengéjét felvisszük a papoknak, a mi Istenünk házának kamaráiba, földünknek tizedét pedig a lévitákhoz, mert ők, a léviták szedik be a tizedet minden földműveléssel foglalatoskodó városainkban.
38. És legyen a pap, Áron fia a lévitákkal, midőn a léviták a tizedet beszedik, és a léviták vigyék fel a tizednek tizedét a mi Istenünk házába, a tárháznak kamaráiba,
39. Mert a kamarákba kell hozniuk Izrael fiainak és Lévi fiainak a gabonának, a mustnak és az olajnak ajándékát, holott vannak a szent edények és az [Istennek] szolgáló papok, a kapunállók és az énekesek; és mi nem hagyjuk el a mi Istenünknek házát.