1. | Vigyázzatok, hogy alamizsnátokat ne osztogassátok az emberek előtt, hogy lássanak titeket, mert különben nem lesz jutalmatok a ti mennyei Atyátoknál. |
2. | Azért mikor alamizsnát osztogatsz, ne kürtöltess magad előtt, ahogy a képmutatók tesznek a zsinagógákban és az utcákon, hogy az emberektől dicséretet nyerjenek. Bizony mondom nektek, elvették jutalmukat. |
3. | Te pedig, amikor alamizsnát osztogatsz, ne tudja a te bal kezed, mit cselekszik a te jobb kezed, |
4. | Hogy a te alamizsnád titkon legyen; és a te Atyád, aki titkon néz, megfizet neked nyilván. |
5. | És mikor imádkozol, ne légy olyan, mint a képmutatók, akik a gyülekezetekben és az utcák szegeletein fennállva szeretnek imádkozni, hogy lássák őket az emberek. Bizony mondom nektek, elvették jutalmukat. |
6. | Te pedig, amikor imádkozol, menj be a te belső szobádba, és ajtódat bezárva, imádkozzál a te Atyádhoz, aki titkon van; és a te Atyád, aki titkon néz, megfizet neked nyilván. |
7. | És mikor imádkoztok, ne legyetek sok beszédűek, mint a pogányok, akik azt gondolják, hogy az ő sok beszédükért hallgattatnak meg. |
8. | Ne legyetek hát ezekhez hasonlók, mert [jól] tudja a ti Atyátok, mire van szükségetek, mielőtt kérnétek tőle. |
9. | Ti azért így imádkozzatok: Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, szenteltessék meg a te neved; |
10. | Jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, mint a mennyben, úgy a földön is! |
11. | A mi mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; |
12. | És bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk azoknak, akik ellenünk vétkeztek; |
13. | És ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg minket a gonosztól, mert tiéd az ország, és a hatalom, és a dicsőség mindörökké. Ámen! |
14. | Mert ha megbocsátjátok az embereknek az ő vétkeiket, megbocsát nektek is a ti mennyei Atyátok; |
15. | Ha pedig meg nem bocsátjátok az embereknek az ő vétkeiket, a ti mennyei Atyátok sem bocsátja meg a ti vétkeiteket. |
16. | Mikor pedig böjtöltök, ne legyen komor a nézéstek, mint a képmutatóké, akik eltorzítják arcukat, hogy lássák az emberek, hogy ők böjtölnek. Bizony mondom nektek, elvették jutalmukat. |
17. | Te pedig, mikor böjtölsz, kend meg a te fejedet, és a te orcádat mosd meg, |
18. | Hogy ne az emberek lássák böjtölésedet, hanem a te Atyád, aki titkon van; és a te Atyád, aki titkon néz, megfizet neked nyilván. |
19. | Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön, hol a rozsda és a moly megemészti, és ahol a tolvajok kiássák és ellopják, |
20. | Hanem gyűjtsetek magatoknak kincseket a mennyben, ahol sem a rozsda, sem a moly meg nem emészti, és ahol a tolvajok ki nem ássák, sem el nem lopják. |
21. | Mert ahol van a ti kincsetek, ott van a ti szívetek is. |
22. | A test lámpása a szem. Ha azért a te szemed tiszta, a te egész tested világos lesz; |
23. | Ha pedig a te szemed gonosz, a te egész tested sötét lesz. Ha azért a benned lévő világosság sötétség, mekkora akkor a sötétség?! |
24. | Senki sem szolgálhat két úrnak, mert vagy az egyiket gyűlöli és a másikat szereti, vagy az egyikhez ragaszkodik és a másikat megveti. Nem szolgálhattok Istennek és a Mammonnak. |
25. | Azért azt mondom nektek: Ne aggodalmaskodjatok a ti éltetek felől, mit egyetek és mit igyatok; sem a ti testetek felől, mibe öltözködjetek. Avagy nem több-e az élet, hogynem az eledel, és a test, hogynem az öltözet? |
26. | Tekintsetek az égi madarakra, hogy nem vetnek, nem aratnak, sem csűrbe nem takarnak, és a ti mennyei Atyátok eltartja azokat. Nem sokkal különbek vagytok-e azoknál? |
27. | Kicsoda pedig az közületek, aki aggodalmaskodásával megnövelheti termetét egy arasszal? |
28. | Az öltözet felől is mit aggodalmaskodtok? Vegyétek eszetekbe a mező liliomait, mi módon növekednek: nem munkálkodnak, és nem fonnak, |
29. | De mondom nektek, hogy Salamon minden dicsőségében sem öltözködött úgy, mint ezek közül egy. |
30. | Ha pedig a mezőnek füvét, amely ma van, és holnap kemencébe vettetik, így ruházza az Isten, nem sokkal inkább-e titeket, ti kicsinyhitűek? |
31. | Ne aggodalmaskodjatok tehát, és ne mondjátok: Mit együnk? vagy: Mit igyunk? vagy: Mivel ruházkodjunk? |
32. | Mert mindezeket a pogányok kérdezik. Mert [jól] tudja a ti mennyei Atyátok, hogy mindezekre szükségetek van. |
33. | Hanem keressétek először Istennek országát, és az ő igazságát; és ezek mind megadatnak nektek. |
34. | Ne aggodalmaskodjatok tehát a holnap felől, mert a holnap majd aggodalmaskodik a maga dolgai felől. Elég [minden] napnak a maga baja. |