| 1. | És lőn, hogy mikor a sokaság hozzá tódult, hogy hallgassa az Isten beszédét, ő a Genezáret tavánál áll vala, |
| 2. | És láta két hajót állani a vizen; a halászok pedig, miután azokból kiszállottak, mossák vala az ő hálóikat. |
| 3. | És ő bemenvén az egyik hajóba, amely a Simoné vala, kéré őt, hogy vigye egy kissé beljebb a földtől, és mikor leült, a hajóból tanítá a sokaságot. |
| 4. | Mikor pedig megszűnt beszélni, monda Simonnak: Evezz a mélyre, és vessétek ki hálóitokat fogásra! |
| 5. | És felelvén Simon, monda neki: Mester, jóllehet az egész éjszaka fáradtunk, mégsem fogtunk semmit; mindazáltal a te parancsolatodra levetem a hálót. |
| 6. | És ezt megtévén, halaknak nagy sokaságát keríték be, szakadoz vala pedig az ő hálójuk. |
| 7. | Intének azért társaiknak, akik a másik hajóban valának, hogy jöjjenek, és segítsenek nekik. És eljövén, megtölték mind a két hajót annyira, hogy csaknem elsüllyedének. |
| 8. | Látván pedig [ezt] Simon Péter, Jézusnak lábai elé esék, mondván: Eredj el éntőlem, mert [én] bűnös ember vagyok, Uram! |
| 9. | Mert félelem fogta körül őt és mindazokat, akik ővele valának, a halfogás miatt, amelyet fogtak; |
| 10. | Hasonlóképpen Jakabot és Jánost is, a Zebedeus fiait, akik Simonnak társai valának. És monda Simonnak Jézus: Ne félj, mostantól fogva embereket fogsz! |
| 11. | És a hajókat a szárazra vonván, elhagyák mindenüket, és követék őt. |
| 12. | És lőn, hogy mikor az egyik városban vala, íme, [vala ott] egy poklossággal teljes ember; és mikor meglátta Jézust, arcra borulva kéré őt, mondván: Uram, ha akarod, megtisztíthatsz engem! |
| 13. | [Jézus] pedig kinyújtván kezét, illeté azt, mondván: Akarom, tisztulj meg! És azonnal eltávozék tőle a bélpoklosság. |
| 14. | És ő megparancsolá neki, hogy azt senkinek se mondja el; hanem eredj el, [úgymond], mutasd meg magad a papnak, és vígy áldozatot a te megtisztulásodért, amint Mózes parancsolta, bizonyságul őnekik. |
| 15. | A hír azonban annál inkább terjedt őfelőle, és nagy sokaság gyűle egybe, hogy őt hallgassák, és hogy általa meggyógyuljanak az ő betegségeikből. |
| 16. | De ő félrevonula a pusztákba, és imádkozék. |
| 17. | És lőn egy napon, hogy ő tanít vala, és ott ülének a farizeusok és a törvénynek tanítói, akik jöttek Galileának és Júdeának minden faluiból és Jeruzsálemből; és az Úrnak hatalma vala ővele, hogy gyógyítson. |
| 18. | És íme, valami férfiak ágyon egy embert hozának, aki gutaütött vala, és igyekezének azt bevinni és őelébe tenni. |
| 19. | De nem találván módot, hogy a sokaság miatt miképp vigyék őt be, felhágának a háztetőre, és a cseréphéjazaton át bocsáták őt alá ágyastól Jézus elé a középre. |
| 20. | És látván azoknak hitét, monda: Ember, megbocsáttattak neked a te bűneid! |
| 21. | Az írástudók pedig és a farizeusok elkezdének tanakodni, mondván: Kicsoda ez, aki [ily] káromlást szól? Ki bocsáthatja meg a bűnt, hanemha egyedül az Isten? |
| 22. | Jézus pedig észrevévén az ő tanakodásukat, felelvén, monda nekik: Mit tanakodtok a ti szívetekben? |
| 23. | Melyik könnyebb, azt mondani: Megbocsáttattak neked a te bűneid; vagy azt mondani: Kelj fel és járj? |
| 24. | Hogy pedig megtudjátok, hogy az ember Fiának van hatalma e földön megbocsátani a bűnöket (monda a gutaütöttnek): Neked mondom, kelj fel, és fölvévén nyoszolyádat, eredj haza! |
| 25. | És [az] rögtön felkelvén azok szeme láttára, fölvevé, amin feküdt, és elméne haza, dicsőítvén az Istent. |
| 26. | És az álmélkodás elfogá mindnyájukat, és dicsőíték az Istent, és betelének félelemmel, mondván: Bizony, csodadolgokat láttunk ma! |
| 27. | Ezek után pedig kiméne, és láta egy Lévi nevű vámszedőt, aki a vámnál ül vala, és monda neki: Kövess engem! |
| 28. | És az mindeneket elhagyván, felkele és követé őt. |
| 29. | És Lévi nagy lakomát készíte neki az ő házánál; és vala [ott] nagy sokasága a vámszedőknek és egyebeknek, akik ővelük letelepedtek volt. |
| 30. | És köztük az írástudók és farizeusok zúgolódának az ő tanítványai ellen, mondván: Miért esztek és isztok a vámszedőkkel és a bűnösökkel? |
| 31. | És felelvén Jézus, monda nekik: Az egészségeseknek nincs szükségük orvosra, hanem a betegeknek. |
| 32. | Nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem a bűnösöket a megtérésre. |
| 33. | Azok pedig mondának neki: Mi az oka, hogy a János tanítványai gyakorta böjtölnek és imádkoznak, valamint a farizeusokéi is, a te tanítványaid pedig esznek és isznak? |
| 34. | Ő pedig monda nekik: Avagy művelhetitek-e azt, hogy a lakodalmasok böjtöljenek, amíg a vőlegény velük van? |
| 35. | De eljőnek a napok, és mikor a vőlegény elvétetik őtőlük, akkor majd böjtölnek azokban a napokban. |
| 36. | És monda nekik példabeszédet is: Senki nem toldja az új posztófoltot az ó posztóhoz, mert különben az újat is megszakasztja; és az ó posztóhoz nem illik az újból való folt. |
| 37. | És senki sem tölti az új bort ó tömlőkbe, mert különben az új bor megszakasztja a tömlőket, és a [bor] kiömöl, és a tömlők [is] elvesznek. |
| 38. | Hanem az új bort új tömlőkbe kell tölteni, és mind a kettő megmarad. |
| 39. | És senki, aki ó [bort] iszik, mindjárt újat nem kíván, mert azt mondja: Jobb az ó. |