1. | És fölkelvén az ő egész sokaságuk, vivék őt Pilátushoz. |
2. | És kezdék őt vádolni, mondván: Úgy találtuk, hogy ez a népet félrevezeti, és tiltja a császár adójának fizetését, mivelhogy ő magát ama király Krisztusnak mondja. |
3. | Pilátus pedig megkérdé őt, mondván: Te vagy-e a zsidók királya? És ő felelvén neki, monda: Te mondod! |
4. | Monda pedig Pilátus a főpapoknak és a sokaságnak: Semmi bűnt nem találok ez emberben. |
5. | De azok erősködének, mondván: A népet felzendíti, tanítván az egész Júdeában, elkezdve Galileától mind idáig. |
6. | Pilátus pedig Galileát hallván, megkérdé, vajon galileai ember-e ő? |
7. | És mikor megtudta, hogy ő a Heródes hatósága alá tartozik, Heródeshez küldé őt, mivelhogy az is Jeruzsálemben vala azokban a napokban. |
8. | Heródes pedig Jézust látván igen megörüle, mert sok időtől fogva kívánta őt látni, mivelhogy sokat hallott őfelőle, és reménylé, hogy majd valami csodát lát, melyet ő tesz. |
9. | Kérdezé pedig őt sok beszéddel, de ő semmit nem felele neki. |
10. | [Ott] állanak vala pedig a főpapok és az írástudók, teljes igyekezettel vádolván őt. |
11. | Heródes pedig az ő katonáival egybe semminek állítván és kicsúfolván őt, minekutána felöltöztette fényes ruhába, visszaküldé Pilátushoz. |
12. | És az napon lőnek barátok egymással Pilátus és Heródes, mert azelőtt ellenségeskedésben valának egymással. |
13. | Pilátus pedig a főpapokat, főembereket és a népet egybegyűjtvén, |
14. | Monda nekik: Idehoztátok nekem ez embert, mint aki a népet félrevezeti, és íme, én tielőttetek kivallatván, semmi olyan bűnt nem találtam ez emberben, amivel őt vádoljátok. |
15. | De még Heródes sem, mert titeket őhozzá igazítálak; és íme, semmi halálra való dolgot nem cselekedett ő. |
16. | Megfenyítvén azért őt, elbocsátom. |
17. | Kell vala pedig elbocsátania nekik ünnepenként egy [foglyot]. |
18. | De felkiálta az egész sokaság, mondván: Vidd el ezt, és bocsásd el nekünk Barabbást! |
19. | Ki a városban lett valami lázadásért és gyilkosságért vettetett a tömlöcbe. |
20. | Pilátus azért ismét felszólala, el akarván bocsátani Jézust, |
21. | De azok ellene kiáltának, mondván: Feszítsd meg! Feszítsd meg őt! |
22. | Ő pedig harmadszor [is] monda nekik: Mert mi gonoszt tett ez? Semmi halálra való bűnt nem találtam őbenne; megfenyítvén azért őt, elbocsátom! |
23. | Azok pedig nagy fennszóval sürgeték, kérvén, hogy megfeszíttessék, és az ő szavuk és a főpapoké erőt vesz vala. |
24. | És Pilátus megítélé, hogy meglegyen, amit kérnek vala. |
25. | És elbocsátá nekik azt, aki lázadásért és gyilkosságért vettetett a tömlöcbe, akit kértek vala; Jézust pedig kiszolgáltatá az ő akaratuknak. |
26. | Mikor azért elvivék őt, egy cirénebeli Simont megragadván, ki a mezőről jöve, arra tevék a keresztfát, hogy vigye Jézus után. |
27. | Követé pedig őt a népnek és az asszonyoknak nagy sokasága, akik gyászolák és siraták őt. |
28. | Jézus pedig hozzájuk fordulván, monda: Jeruzsálem leányai, ne sírjatok énrajtam, hanem ti magatokon sírjatok, és a ti magzataitokon! |
29. | Mert íme, jőnek napok, melyeken ezt mondják: Boldogok a meddők, és amely méhek nem szültek, és az emlők, melyek nem szoptattak! |
30. | Akkor kezdik mondani a hegyeknek: Essetek mireánk; és a halmoknak: Borítsatok el minket! |
31. | Mert ha a zöldellő fán ezt művelik, mi esik a száraz [fán]? |
32. | Vivének pedig két másikat is, [két] gonosztevőt ővele, hogy megölessenek. |
33. | Mikor pedig elmenének a helyre, mely Koponya [helyének] mondatik, ott megfeszíték őt és a gonosztevőket, egyiket jobb kéz felől, a másikat bal kéz felől. |
34. | Jézus pedig monda: Atyám, bocsásd meg nekik, mert nem tudják, mit cselekesznek! Elosztván pedig az ő ruháit, vetének reájuk sorsot. |
35. | És a nép megálla nézni. Csúfolák pedig őt a főemberek is azokkal egybe, mondván: Egyebeket megtartott, tartsa meg magát, ha ő a Krisztus, az Istennek ama választottja! |
36. | Csúfolák pedig őt a vitézek is, odajárulván és ecettel kínálván őt, |
37. | És ezt mondván neki: Ha te vagy a zsidóknak ama Királya, szabadítsd meg magadat! |
38. | Vala pedig egy felirat is fölébe írva görög, római és zsidó betűkkel: Ez a zsidóknak ama Királya. |
39. | A felfüggesztett gonosztevők közül pedig az egyik szidalmazá őt, mondván: Ha te vagy a Krisztus, szabadítsd meg magadat, minket is! |
40. | Felelvén pedig a másik, megdorgálá őt, mondván: Az Istent sem féled-e te? Hiszen te ugyanazon ítélet alatt vagy! |
41. | És mi ugyan méltán, mert a mi cselekedetünknek méltó büntetését vesszük, ez pedig semmi méltatlan dolgot nem cselekedett. |
42. | És monda Jézusnak: Uram, emlékezzél meg énrólam, mikor eljössz a te országodban! |
43. | És monda neki Jézus: Bizony mondom neked, ma velem leszel a paradicsomban! |
44. | Vala pedig mintegy hat óra, és sötétség lőn az egész tartományban mind kilenc óráig. |
45. | És meghomályosodék a nap, és a templom kárpitja középen kettéhasada. |
46. | És kiáltván Jézus nagy szóval, monda: Atyám, a te kezeidbe [teszem le] az én lelkemet! És ezeket mondván, meghala. |
47. | Látván pedig a százados, ami történt, dicsőíté az Istent, mondván: Bizony, ez ember igaz vala! |
48. | És az egész sokaság, mely e dolognak látására ment oda, látván azokat, amik történtek, mellét verve megtére. |
49. | Az ő ismerősei pedig mind, és az asszonyok, akik Galileából követék őt, távol állának, nézvén ezeket. |
50. | És íme, egy ember, kinek József vala neve, tanácsbeli, jó és igaz férfiú, |
51. | Ki nem vala részes azoknak tanácsában és cselekedetében, Arimatiából, a zsidók városából való, ki maga is várja vala az Istennek országát; |
52. | Ez odamenvén Pilátushoz, elkéré a Jézus testét. |
53. | És levévén azt, begöngyölé azt gyolcsba, és helyezteté azt egy sziklába vágott sírboltba, melyben még senki sem feküdt. |
54. | És az a nap péntek vala, és szombat virrada rá. |
55. | Az [őt] követő asszonyok is pedig, kik vele Galileából jöttek, megnézék a sírt, és hogy miképpen helyeztetett el az ő teste. |
56. | Visszatérvén pedig, készítének fűszerszámokat és keneteket. |
57. | És szombaton nyugovának a parancsolat szerint. |