| 1. | Jövének pedig ugyanazon időben némelyek, kik neki hírt mondának a galileabeliek felől, kiknek vérét Pilátus az ő áldozatukkal elegyítette. |
| 2. | És felelvén Jézus, monda nekik: Gondoljátok-e, hogy ezek a galileabeliek bű- nösebbek voltak valamennyi galileabelinél, mivelhogy ezeket szenvedték? |
| 3. | Nem, mondom nektek: sőt inkább, ha meg nem tértek, mindnyájan hasonlóképpen elvesztek. |
| 4. | Vagy az a tizennyolc, akire rászakadt a torony Siloámban, és megölte őket, gondoljátok-e, hogy bűnösebb volt minden [más] Jeruzsálemben lakó embernél? |
| 5. | Nem, mondom nektek: sőt inkább, ha meg nem tértek, mindnyájan hasonlóképpen elvesztek. |
| 6. | És ezt a példázatot mondá: Vala egy embernek egy fügefája szőlejébe ültetve, és elméne, hogy azon gyümölcsöt keressen, és nem talála. |
| 7. | És monda a vincellérnek: Íme, három esztendeje járok gyümölcsöt keresni e fügefán, és nem találok; vágd ki azt, miért foglalja a földet is hiába! |
| 8. | Az pedig felelvén, monda neki: Uram, hagyj békét neki még ez esztendőben, míg körös-körül megkapálom és megtrágyázom! |
| 9. | És ha gyümölcsöt terem, [jó]; ha pedig nem, azután vágd ki azt. |
| 10. | Tanít vala pedig szombat[nap]on egy zsinagógában. |
| 11. | És íme, vala [ott] egy asszony, kiben betegségnek lelke vala tizennyolc esztendőtől fogva; és meg volt görbedve, és teljességgel nem tudott felegyenesedni. |
| 12. | És mikor azt látta Jézus, előszólítá, és monda neki: Asszony, feloldattál a te betegségedből! |
| 13. | És reá veté kezeit, és azonnal felegyenesedék, és dicsőíté az Istent. |
| 14. | Felelvén pedig a zsinagógafő haragudva, hogy szombat[nap]on gyógyított Jézus, monda a sokaságnak: Hat nap van, amelyen munkálkodni kell, azokon jöjjetek azért és gyógyíttassátok magatokat, és ne szombatnapon. |
| 15. | Felele azért neki az Úr, és monda: Képmutató, szombat[nap]on nem oldja-e el mindenitek az ő ökrét vagy szamarát a jászoltól, és nem viszi-e itatni? |
| 16. | Hát ezt, az Ábrahám leányát, kit a Sátán megkötözött íme tizennyolc esztendeje, nem kellett-e feloldani e kötélből szombatnapon? |
| 17. | És mikor ezeket mondta, megszégyenülének mindnyájan, kik magukat neki ellenébe veték; és az egész nép örül vala mindazokon a dicsőséges dolgokon, amelyek őáltala lettek. |
| 18. | Monda pedig [Jézus]: Mihez hasonló az Isten országa? És mihez hasonlítsam azt? |
| 19. | Hasonló a mustármaghoz, melyet az ember vévén, elvet az ő kertjében; és felnevelkedett, és lett nagy fává, és az égi madarak fészket raktak annak ágain. |
| 20. | És ismét monda: Mihez hasonlítsam az Isten országát? |
| 21. | Hasonló a kovászhoz, melyet az asszony vévén, három mérce lisztbe elegyíte, mígnem az egész megkele. |
| 22. | És városokon és falvakon megy vala által, tanítva, és Jeruzsálembe menve. |
| 23. | Monda pedig neki valaki: Uram, avagy kevesen vannak-e, akik üdvözülnek? Ő pedig monda nekik: |
| 24. | Igyekezzetek bemenni a szoros kapun: mert sokan, mondom nektek, igyekeznek bemenni, és nem mehetnek. |
| 25. | Mikor már a gazda felkél és bezárja az ajtót, és kezdetek kívül állani és az ajtót zörgetni, mondván: Uram! Uram! Nyisd meg nekünk! És ő felelvén, ezt mondja nektek: Nem tudom, honnét valók vagytok ti. |
| 26. | Akkor kezditek mondani: Teelőtted ettünk és ittunk, és a mi utcáinkon tanítottál; |
| 27. | De ezt mondja: Mondom nektek, nem tudom, honnét valók vagytok ti; távozzatok el éntőlem mindnyájan, kik hamisságot cselekesztek! |
| 28. | Ott lesz sírás és fogak csikorgatása, mikor látjátok Ábrahámot, Izsákot és Jákóbot és a prófétákat mind az Isten országában, magatokat pedig kirekesztve. |
| 29. | És jőnek napkeletről és napnyugatról, és északról és délről, és az Isten országában letelepednek. |
| 30. | És íme, vannak utolsók, akik elsők lesznek, és vannak elsők, akik utolsók lesznek. |
| 31. | Ugyanazon napon jövének [ő]hozzá némelyek a farizeusok közül, mondván neki: Eredj ki és menj el innét, mert Heródes meg akar téged ölni! |
| 32. | És monda nekik: Elmenvén mondjátok meg annak a rókának: Íme, ördögöket űzök ki, és gyógyítok ma és holnap, és harmadnapon elvégeztetem. |
| 33. | Hanem nekem ma és holnap és azután úton kell lennem, mert nem lehetséges, hogy a próféta Jeruzsálemen kívül vesszen el. |
| 34. | Jeruzsálem! Jeruzsálem! Ki megölöd a prófétákat, és megkövezed azokat, akik tehozzád küldettek; hányszor akartam egybegyűjteni a te fiaidat, miképpen a tyúk az ő kiscsirkéit az ő szárnyai alá, és ti nem akarátok! |
| 35. | Íme, pusztán hagyatik nektek a ti házatok; és bizony mondom nektek, hogy nem láttok engem, mígnem eljő [az] [idő], mikor [ezt] mondjátok: Áldott, aki jő az Úrnak nevében! |