Online Biblia

Előszó

1.	Mivelhogy sokan kezdették rendszerint megírni azoknak a dolgoknak az elbeszélését, amelyek minálunk beteljesedtek,
2.	Amint nekünk előnkbe adták, akik kezdettől fogva szemtanúi és szolgái voltak az igének,
3.	Tetszék énnekem is, ki eleitől fogva mindeneknek szorgalmasan végére jártam, hogy azokról rendszerint írjak neked, jó Teofilus,
4.	Hogy megtudhasd azoknak a dolgoknak bizonyosságát, amelyekre taníttatál.

Angyal adja hírül Keresztelő János születését

5.	Heródesnek, a Júdea királyának idejében vala egy Zakariás nevű pap az Abia rendjéből, az ő felesége pedig az Áron leányai közül való vala, és annak neve Erzsébet.
6.	És mind a ketten igazak valának az Isten előtt, kik az Úrnak minden parancsolataiban és rendeléseiben feddhetetlenül jártak.
7.	És nem volt nekik gyermekük, mert Erzsébet meddő vala, és mind a ketten [immár] idős emberek valának.
8.	Lőn pedig, hogy mikor ő rendjének sorában papi szolgálatot végzett az Isten előtt,
9.	A papi tiszt szokása szerint reá jutott a sor, hogy bemenvén az Úrnak templomába, jó illatot gerjesszen.
10.	És a népnek egész sokasága imádkozék kívül a jó illatozás idején,
11.	Neki pedig megjelenék az Úrnak angyala, állván a füstölő oltár jobbja felől.
12.	És láttára megrettene Zakariás, és félelem szállá meg őt.
13.	Monda pedig az angyal neki: Ne félj, Zakariás, mert meghallgattatott a te könyörgésed, és a te feleséged, Erzsébet, szül neked fiat, és nevezed az ő nevét Jánosnak;
14.	És lészen teneked örömödre és vigasságodra, és sokan fognak örvendezni az ő születésén,
15.	Mert nagy lészen az Úr előtt, és bort és részegítő italt nem iszik, és betelik Szent Lélekkel még az ő anyjának méhétől fogva.
16.	És az Izrael fiai közül sokakat megtérít az Úrhoz, az ő Istenükhöz.
17.	És ez őelőtte fog járni az Illés lelkével és erejével, hogy az atyák szívét a fiakhoz térítse, és az engedetleneket az igazak bölcsességére, hogy készítsen az Úrnak tökéletes népet.
18.	És monda Zakariás az angyalnak: Miről tudhatom én ezt meg? Mert én vén vagyok, és az én feleségem [is] igen idős.
19.	És felelvén az angyal, monda neki: Én Gábriel vagyok, ki az Isten előtt állok, és küldettem, hogy szóljak veled, és ez örvendetes dolgokat jelentsem neked.
20.	És íme megnémulsz és nem szólhatsz mindama napig, amelyen ezek meglesznek, mivelhogy nem hittél az én beszédeimnek, amelyek beteljesednek az ő idejükben.
21.	A nép pedig várja vala Zakariást, és csodálkozék, hogy a templomban késik.
22.	És kijövén, nem szólhata nekik; eszükbe vevék azért, hogy látást látott a templomban, mert ő [csak] integetett nekik, és néma maradt.
23.	És lőn, hogy mikor leteltek az ő szolgálatának napjai, elméne haza.
24.	E napok után pedig fogada méhében Erzsébet, az ő felesége, és elrejtőzék öt hónapig, mondván:
25.	Így cselekedett velem az Úr a napokban, amelyekben [rám] tekinte, hogy elvegye az én gyalázatomat az emberek között.

Krisztus születését adja hírül Gábriel

26.	A hatodik hónapban pedig elküldeték Gábriel angyal Istentől Galileának városába, amelynek neve Názáret,
27.	Egy szűzhöz, aki a Dávid házából való József nevű férfiúnak volt eljegyezve. A szűznek neve pedig Mária.
28.	És bemenvén az angyal őhozzá, monda neki: Örülj, kegyelembe fogadott! Az Úr veled van, áldott vagy te az asszonyok között!
29.	Az pedig látván, megdöbbene az ő beszédén, és elgondolkodék, [hogy] micsoda köszöntés ez.
30.	És monda neki az angyal: Ne félj, Mária, mert kegyelmet találtál az Istennél!
31.	És íme, fogansz a te méhedben, és szülsz fiat, és nevezed az ő nevét JÉZUSNAK.
32.	Ez nagy lészen, és a Magasságos Fiának hívattatik, és neki adja az Úr Isten a Dávidnak, az ő atyjának királyi székét,
33.	És uralkodik a Jákób házán mindörökké, és az ő királyságának vége nem lészen!
34.	Monda pedig Mária az angyalnak: Mi módon lesz ez, holott én férfiat nem ismerek?
35.	És felelvén az angyal, monda neki: A Szent Lélek száll terád, és a Magasságosnak ereje árnyékoz meg téged; azért ami születik is, szentnek hívatik, Isten Fiának.
36.	És íme, Erzsébet, a te rokonod, ő is fogant fiat az ő vénségében, és ez [már] a hatodik hónapja neki, akit meddőnek hívtak,
37.	Mert az Istennél semmi sem lehetetlen.
38.	Monda pedig Mária: Ímhol az Úrnak szolgálója, legyen nekem a te beszéded szerint! És elméne őtőle az angyal.

Mária látogatása Erzsébetnél

39.	Fölkelvén pedig Mária azokban a napokban, nagy sietséggel méne a hegységbe, Júdának városába,
40.	És beméne Zakariásnak házába, és köszönté Erzsébetet.
41.	És lőn, mikor hallotta Erzsébet Mária köszöntését, a magzat repese az ő méhében; és betelék Erzsébet Szent Lélekkel,
42.	És fennszóval kiálta, mondván: Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse!
43.	És honnét van ez nekem, hogy az én Uramnak anyja jön énhozzám?
44.	Mert íme, mihelyt a te köszöntésednek szava füleimbe hatolt, a magzat örvendezéssel kezde repesni az én méhemben.
45.	És boldog az, aki hitt, mert beteljesednek azok, amiket az Úr neki mondott.

Mária éneke

46.	Akkor monda Mária: Magasztalja az én lelkem az Urat,
47.	És örvendez az én lelkem az én megtartó Istenemben!
48.	Mert rátekintett az ő szolgálóleányának alázatos állapotára, mert íme, mostantól fogva boldognak mondanak engem minden nemzetségek.
49.	Mert nagy dolgokat cselekedék velem a Hatalmas, és szent az ő neve!
50.	És az ő irgalmassága nemzetségről nemzetségre [vagyon] azokon, akik őt félik.
51.	Hatalmas dolgot cselekedék karjának ereje által, elszéleszté az ő szívük gondolatában felfuvalkodottakat.
52.	Hatalmasokat dönte le trónjaikról, és alázatosakat magasztalt fel.
53.	Éhezőket töltött be javakkal, és gazdagokat küldött el üresen.
54.	Felvevé Izraelnek, az ő szolgájának ügyét, hogy megemlékezzék az ő irgalmasságáról
55.	(Amiképpen szólott volt a mi atyáinknak), Ábrahám iránt és az ő magva iránt mindörökké.
56.	Marada pedig Mária Erzsébettel mintegy három hónapig, azután hazatére.

János születése és körülmetélése

57.	Erzsébetnek pedig betelék az ő szülésének ideje, és szüle fiat.
58.	És meghallák az ő szomszédai és rokonai, hogy az Úr nagy kegyelmességet cselekedett ővele, és együtt örülének vele.
59.	És lőn nyolcadnapon, eljövének, hogy körülmetéljék a gyermeket, és az ő atyja nevéről Zakariásnak akarák őt nevezni.
60.	És felelvén az ő anyja, monda: Nem, hanem Jánosnak neveztessék!
61.	És mondának neki: Senki sincs a te rokonságodban, aki ezen a néven neveztetnék.
62.	És intének az ő atyjának, hogy minek akarja neveztetni.
63.	Az pedig táblát kérvén, ezt írá, mondván: János a neve. És elcsodálkozának mindnyájan.
64.	És feloldódék az ő szája és nyelve azonnal, és szóla, áldván az Istent.
65.	És félelem szállott minden ő szomszédaikra; és Júdeának egész hegyes tartományában elhirdettetének mind e dolgok.
66.	És szívükre vevék mindenek, akik hallák, mondván: Vajon mi lesz e gyermekből? És az Úrnak keze vala ővele.

Zakariás éneke

67.	És Zakariás, az ő atyja beteljesedett Szent Lélekkel, és prófétála, mondván:
68.	Áldott az Úr, Izrael Istene, hogy meglátogatta és megváltotta az ő népét,
69.	És felemelte az üdvösségnek szarvát nekünk az ő gyermekének, Dávidnak házában,
70.	Amint szólott az ő szent prófétáinak szája által, kik eleitől fogva voltak,
71.	Hogy a mi ellenségeinktől megszabadít, és mindazoknak kezéből, akik minket gyűlölnek,
72.	Hogy irgalmasságot cselekedjék a mi atyáinkkal, és megemlékezzék az ő szent szövetségéről,
73.	Az esküvésről, amellyel megesküdött Ábrahámnak, a mi atyánknak, hogy ő megadja nekünk,
74.	Hogy megszabadulván a mi ellenségeink kezéből, félelem nélkül szolgáljunk neki,
75.	Szentségben és igazságban őelőtte a mi életünknek minden napjaiban.
76.	Te pedig, kisgyermek, a magasságos [Isten] prófétájának hívattatol, mert az Úr előtt jársz, hogy az ő útjait megkészítsed,
77.	És az üdvösség ismeretére megtanítsad az ő népét, a bűnöknek bocsánatában
78.	A mi Istenünk nagy irgalmasságáért, amellyel meglátogatott minket a naptámadat a magasságból,
79.	Hogy megjelenjék azoknak, akik a sötétségben és a halálnak árnyékában ülnek, hogy igazgassa a mi lábainkat a békességnek útjára.
80.	A kisgyermek pedig nevekedik és erősödik vala lélekben, és a pusztában vala mind ama napig, amelyen megmutatta magát az Izraelnek.

Előző

Következő