| 22. |
Mikor pedig uralkodék Abimélek Izrael felett három esztendeig:
|
| 23. |
Egy gonosz lelket bocsátott Isten Abimélek és Sikem férfiai közé, és pártot ütöttek Sikem férfiai Abimélek ellen,
|
| 24. |
Hogy eljöjjön a Jerubbaál hetven fián elkövetett kegyetlenség [büntetése], és szálljon az ő vérük Abimélekre, testvérükre, aki megölte őket, és Sikem férfiaira, akik az ő kezeit megerősítették, hogy megölje az ő atyjafiait.
|
| 25. |
És lest vetének neki a Sikem férfiai a hegyeknek tetején, és kiraboltak mindenkit, aki elment mellettük az úton, mely dolgot megmondák Abiméleknek.
|
| 26. |
És eljött Gaál, Ebed fia és az ő atyjafiai, és bementek Sikembe, és bízának őhozzá Sikem férfiai
|
| 27. |
Annyira, hogy kimenvén a mezőre, leszüretelték szőlőiket, [mindjárt] ki is taposták, és örömünnepet ültek, és bementek az ő istenüknek házába, és ettek és ittak, és szidalmazták Abiméleket.
|
| 28. |
És monda Gaál, Ebed fia: Kicsoda Abimélek és kicsoda Sekem, hogy szolgáljunk neki? Nem Jerubbaál fia-e ő, és [nem] Zebul-e az ő kormányzója? Ti szolgáljátok Hámornak, Sekem atyjának férfiait, de miért szolgálnánk mi?
|
| 29. |
Csak volna az én kezemben e nép, [majd] elűzném Abiméleket! És monda Abiméleknek: Öregbítsd meg seregedet, és jöjj ki!
|
| 30. |
Mikor pedig meghallotta Zebul, a városnak kormányzója, Gaálnak, az Ebed fiának beszédit, nagy haragra gyulladt,
|
| 31. |
És követeket küldött Abimélekhez Thormába, [ezt] üzenvén: Íme Gaál, az Ebed fia és az ő testvérei Sikembe jöttek, és fellázítják a várost teellened.
|
| 32. |
Most azért készülj fel éjszaka te és a te néped, mely veled van, és állj lesbe a mezőn!
|
| 33. |
És reggel, napfelkeltekor korán kelj fel, és törj a városra, és mikor ő és az ő népe kivonul ellened, cselekedjél vele aszerint, amint akarod!
|
| 34. |
És felkelt Abimélek és az egész nép, amely vele volt, éjszaka, és lesbe állottak Sikem ellen négy csapatban.
|
| 35. |
És kijött Gaál, az Ebed fia és megállott a város kapujának nyílásában. És felkelt Abimélek is, meg a nép is, mely vele volt, a lesből.
|
| 36. |
És amint meglátta Gaál a csapatot, monda Zebulnak: Íme, nép jő alá a hegyeknek tetejéről. Zebul pedig monda neki: A hegyek árnyékát nézed férfiaknak.
|
| 37. |
De Gaál [csak] folytatta beszédét, és monda: Íme, [egy másik] csapat meg az ország közepéből jő alá, a [harmadik] csapat pedig a jóstölgyfa útján jő.
|
| 38. |
Ekkor monda neki Zebul: Hol van most szád, mellyel mondád: Kicsoda Abimélek, hogy szolgáljunk neki? Nem ez a nép-e az, amelyet kisebbítettél? No, most vonulj ki ellene, és harcolj vele!
|
| 39. |
És kivonult Gaál Sikem polgárainak élén, és megütközött Abimélekkel.
|
| 40. |
De Abimélek megfutamította úgy, hogy elmenekült előle, és sok sebesült elesett a kapu bejáratáig.
|
| 41. |
Abimélek pedig Arumában maradt, és Zebul elűzte Gaált és atyjafiait, hogy ne lakjanak Sikemben.
|
| 42. |
És lőn, hogy másnap kiméne a nép a mezőre, és megmondák Abiméleknek.
|
| 43. |
És az vette az ő népét, és három csapatra osztotta el, és lesbe állott a mezőn; és látta, hogy íme, a nép jő ki a városból. Rájuk támadt, és megverte őket.
|
| 44. |
És Abimélek és az a csapat, amely vele volt, megtámadta és megszállotta a város kapuját; [a másik] két csapat pedig megtámadta mind a mezőn levőket, és megverte őket.
|
| 45. |
És Abimélek egész nap vívta a várost, mígnem bevette a várost, és a népet, mely benne volt, leölte, a várost pedig lerombolta, és behinté azt sóval.
|
| 46. |
Mikor pedig [ezt] meghallották Sikem tornyának minden férfiai, az El-Berith [isten] házának várába mentek.
|
| 47. |
És mikor Abiméleknek elmondották, hogy Sikem tornyának minden férfiai [ott] gyűltek össze,
|
| 48. |
Felment Abimélek a Sálmon hegyére, ő és az egész nép, mely vele volt, és fejszét vett kezébe, és faágakat vágott le, és azokat felszedte, és vállára rakta, és monda a népnek, amely vele volt: Amit láttatok, hogy cselekedtem, ti is azt tegyétek gyorsan, mint én.
|
| 49. |
Erre az egész népből ki-ki vágott magának ágakat, és követték Abiméleket, és lerakták [a fát] a vár körül, és tűzzel rájuk gyújtották a várat, úgyhogy meghaltak a Sikem tornyának minden férfiai, közel ezer férfi és asszony.
|
| 50. |
Abimélek pedig elment Thébesbe, és táborba szállott Thébes ellen, és bevette azt.
|
| 51. |
De egy erős torony volt a város közepén, és oda menekült minden férfi és asszony, és a városnak minden lakosa; [ezt] magukra zárták, és a toronynak padlására mentek fel.
|
| 52. |
És Abimélek odament a toronyig, és ostrom alá vette azt, és egészen a torony ajtajáig közeledett, hogy azt tűzzel égesse fel.
|
| 53. |
Akkor egy asszony egy malomkődarabot gördített le Abimélek fejére, és bezúzta koponyáját.
|
| 54. |
Ki mindjárt odahívta fegyverhordozó apródját, és monda neki: Vond ki kardodat, és ölj meg engem, hogy ne mondják felőlem: Asszony ölte meg őt! És keresztülszúrta őt az apród, és meghalt.
|
| 55. |
Mikor pedig az Izrael férfiai látták, hogy Abimélek meghalt, ki-ki visszatért a maga helyére.
|
| 56. |
Így fizetett meg Isten Abiméleknek azért a gonoszságért, melyet atyja ellen elkövetett, hogy megölte hetven testvérét.
|
| 57. |
És a Sikem férfiainak fejére is visszahárított Isten minden rosszat, és reájuk szállott Jóthámnak, a Jerubbaál fiának átka.
|