| 1. | Felméne pedig az Úrnak angyala Gilgálból Bókimba, és monda: Én vezettelek fel titeket Egyiptomból, és hoztalak benneteket erre a földre, amely felől megesküdtem a ti atyáitoknak, és mondék: Nem bontom fel az én szövetségemet tiveletek soha örökké! |
| 2. | Csakhogy ti se kössetek frigyet ennek a földnek lakosaival, rontsátok le az ő oltáraikat; de ti nem hallgattatok az én szómra. Miért cselekedtétek ezt? |
| 3. | Annak okáért azt mondom: Nem űzöm el őket előletek, hanem legyenek nektek [mint tövisek] a ti oldalaitokban, és az ő isteneik legyenek tinektek tőr gyanánt. |
| 4. | És lőn, hogy mikor az Úrnak angyala ezeket mondá az Izrael minden fiainak: felemelé a nép az ő szavát és síra. |
| 5. | És elnevezték azt a helyet Bókimnak, és áldozának ott az Úrnak. |
| 6. | És elbocsátá Józsué a népet, és elmenének az Izrael fiai, ki-ki az ő örökségébe, hogy bírják a földet. |
| 7. | És a nép az Urat szolgálta Józsuénak egész életében, és a véneknek minden napjaiban, akik hosszú ideig éltek Józsué után, akik látták az Úrnak minden dolgait, melyeket cselekedett vala Izraellel. |
| 8. | És meghalt Józsué, a Nún fia, az Úr szolgája, száztíz esztendős korában. |
| 9. | És eltemeték őt örökségének határában, Timnat-Héreszben, az Efraim hegyén, északra a Gaas hegyétől. |
| 10. | És az az egész nemzetség gyűjteték az ő atyáihoz, és támadott más nemzetség őutánuk, amely nem ismerte sem az Urat, sem az ő cselekedeteit, melyeket cselekedett Izraellel. |
| 11. | És gonoszul cselekedtek az Izrael fiai az Úrnak szemei előtt, mert a Baáloknak szolgáltak. |
| 12. | És elhagyák az Urat, atyáik Istenét, aki kihozta őket Egyiptom földjéből, és más istenek után jártak a pogány népek istenei közül, akik körülöttük voltak, és azok előtt hajtották meg magukat, és haragra ingerelték az Urat. |
| 13. | És elhagyták az Urat, és szolgáltak Baálnak és Astarótnak. |
| 14. | És felgerjedett az Úrnak haragja Izrael ellen, és adá őket a ragadozók kezébe, és elragadozák őket, és adá őket a körülöttük való ellenségeik kezébe, és még csak megállani sem bírtak ellenségeik előtt. |
| 15. | Ahova csak kivonultak, mindenütt ellenük volt az Úr keze rontásukra, amint megmondotta volt az Úr, és amint megesküdt volt az Úr nekik. És igen megnyomorodának. |
| 16. | És támasztott az Úr bírákat, akik megszabadíták őket szorongatóiknak kezéből. |
| 17. | De bíráikra sem hallgattak, hanem más istenekkel paráználkodtak, és azoknak hajtották meg magukat, [és] hamar letértek az útról, amelyen atyáik jártak, kik az Úrnak parancsára hallgattak; ők nem cselekedtek így. |
| 18. | Mert mikor bírákat támasztott az Úr nekik, az Úr maga volt a bíróval, és megszabadította őket ellenségeik kezéből a bíró egész idejére, mert megindult az Úr panaszaikon, [melyeket emeltek] elnyomóik és szorongatóik miatt. |
| 19. | De [mihelyt] a bíró meghalt, visszatértek, és jobban megromlottak, mint atyáik; más istenek után jártak, azoknak szolgáltak, és azok előtt hajtották meg magukat, föl nem hagytak cselekedeteikkel és nyakas magaviseletükkel. |
| 20. | Ezért felgerjedt az Úrnak haragja Izrael ellen, és monda: Mivelhogy általhágta ez a nemzetség az én szövetségemet, melyet atyáiknak parancsoltam, és nem hallgatott az én szavamra: |
| 21. | Én sem űzök ki többé senkit sem előlük azon pogányok közül, akiket meghagyott Józsué, amikor meghalt, |
| 22. | Hanem azok által kísértem Izraelt, ha [vajon] megtartják-e az Úrnak útját, járván azon, amiképpen megtartották az ő atyáik, avagy nem? |
| 23. | Ezért hagyta meg az Úr ezeket a pogányokat, és nem [is] űzte ki hamar, és nem adta őket Józsué kezébe. |