| 1. | Az a szó, amelyet szóla az Úr Babilon felől, és a káldeusok földje felől Jeremiás próféta által. |
| 2. | Hirdessétek a nemzetek között és hallassátok, emeljétek fel a zászlót: hallassátok és el ne titkoljátok, ezt mondjátok: Bevétetett Babilon, megszégyenült Bél, letöretett Merodák, megszégyenültek az ő faragott képei, letörettek az ő bálványai. |
| 3. | Mert északról nép jön fel ellene, pusztává teszi ez az ő földjét, és nem lesz, aki lakozzék benne; embertől fogva a baromig elfutnak, elmennek. |
| 4. | Azokban a napokban, és abban az időben, azt mondja az Úr, eljőnek az Izrael fiai, ők és a Júda fiai együtt, sírva jönnek, és mennek és keresik az Urat, az ő Istenüket. |
| 5. | A Sion felől kérdezősködnek, arrafelé fordítják orcájukat. Eljőnek és odaadják magukat az Úrnak örök szövetségre, amely feledhetetlen. |
| 6. | Elveszett juhnyáj volt az én népem, pásztorai félrevezették őket, a hegyekben bujdostatták őket, hegyről halomra jártak, elfelejtkeztek az ő tanyájukról. |
| 7. | Aki csak reájuk talált, emésztette őket, és az ő elnyomóik ezt mondták: Nem vétkeztünk, mert vétettek az Úr ellen, pedig igazság otthona, atyáiknak reménysége volt az Úr. |
| 8. | Fussatok ki Babilonból és jöjjetek ki Káldea földjéből, és olyanok legyetek, mint a kecskebakok a nyáj előtt; |
| 9. | Mert íme, én nagy nemzetek gyülekezetét támasztom és hozom fel Babilonra északnak földjéről, és sorakoznak ellene, legott bevétetik. Nyilai olyanok, mint a legyőzhetetlen vitézé, aki nem tér vissza sikertelenül. |
| 10. | És Káldea prédává lesz, akik prédára vetik őt, mind betelnek vele, azt mondja az Úr. |
| 11. | Csak örüljetek, csak tomboljatok, örökségem elpusztítói; csak ugrándozzatok, mint a nyomtató tinó, és nyerítsetek, mint a ménlovak! |
| 12. | Megszégyenül a ti anyátok, a ti szülőtök igen csúffá lesz: íme, a nemzetek seprejévé, pusztává, szárazfölddé, sivataggá lesz! |
| 13. | Az Úr haragja miatt nem lakoznak rajta, hanem egészen pusztasággá lesz, aki csak átmegy Babilonon, álmélkodik és sziszeget egész veresége felett. |
| 14. | Sorakozzatok körös-körül Babilon ellen mind, ti íjászok, lőjetek reá, ne kíméljétek a nyilat, mert az Úr ellen vétkezett! |
| 15. | Kiáltsatok reá körös-körül, kezét adta, lehullottak az ő szegletkövei, leromlottak az ő kőfalai; bizony, az Úr büntetése ez; büntessétek meg őt, és amint cselekedett, úgy cselekedjetek vele! |
| 16. | Vágjátok ki Babilonból a magvetőt, és aki sarlót fog aratás idején; a gyilkos fegyver elől ki-ki az ő népéhez szalad, ki-ki az ő földje felé fut. |
| 17. | Elszéledt juhnyáj az Izrael, oroszlánok kergették szét; először benyelte őt Asszíria királya, végre pedig ez a Nabukodonozor, a babiloni király megtörte az ő csontjait. |
| 18. | Azért ezt mondja a Seregek Ura, az Izrael Istene: Íme, én megfenyítem a babiloni királyt és az ő földjét, miként megfenyítém az asszír királyt. |
| 19. | És visszaviszem az Izraelt az ő lakhelyére, és Básánban legel és a Kármelen, és az Efraim hegyén és Gileádban megelégszik az ő lelke. |
| 20. | Azokban a napokban és abban az időben, azt mondja az Úr, kerestetik az Izrael bűne, de nem lesz, a Júda vétkei, de nem találtatnak: mert kegyelmes leszek azokhoz, akiket meghagyok. |
| 21. | A kétszer pártütők földjére menj fel, és a meglátogattatás lakóit [irtsd ki], öljed és irtsad őket, azt mondja az Úr, és mind aszerint cselekedjél, amint parancsoltam neked! |
| 22. | Harci zaj a földön és nagy romlás! |
| 23. | Hogy elmúlott és összetört az egész föld pörölye! Milyen utálatossá lett Babilon a nemzetek között! |
| 24. | Tőrbe ejtettelek téged, és meg is fogattál, Babilon, de nem tudtad, utolérettél és megragadtattál, mert perlekedtél az Úrral. |
| 25. | Felnyitotta az Úr az ő tárházát, és előhozta az ő haragjának szereit: mert e cselekedet az Úré, a Seregek Uráé Káldea földjén. |
| 26. | Törjetek reá a szélekről, nyissátok fel az ő magtárait, tapodjátok őt, mint a kévét, és irtsátok ki, hogy ne legyen maradéka! |
| 27. | Döfjétek le minden tulkát, le velük a vágóhídra! Oh, jaj nekik, mert eljött az ő napjuk, az ő megfenyíttetésük ideje! |
| 28. | A futók és a Babilon földjéből menekülők zaja megjelentik majd a Sionon az Úrnak, a mi Istenünknek bosszúállását, az ő templomáért való bosszúállását. |
| 29. | Gyűjtsetek össze Babilon ellen igen sokat, mindenkit, aki kézívet feszít, körös-körül járjatok ellene tábort, hogy senki el ne szaladhasson: fizessetek meg neki az ő cselekedete szerint, amint ő cselekedett, úgy cselekedjetek vele, mert az Úr ellen kevélykedett, az Izraelnek Szentje ellen! |
| 30. | Azért elhullanak az ő ifjai az ő utcáiban, és minden vitéze elvész azon a napon, azt mondja az Úr. |
| 31. | Íme, én ellened vagyok, te kevély, azt mondja az Úr, a Seregek Ura, mert eljött a te napod, a te megfenyítésed napja! |
| 32. | És megbotlik a kevély és elesik, és senki nem lesz, aki felköltse őt, és tüzet gyújtok az ő városaiban, hogy megeméssze azokat, akik körülte vannak. |
| 33. | Ezt mondja a Seregek Ura: Megnyomoríttattak az Izrael fiai és Júda fiai együtt és mindnyájan, akik fogságra vitték őket, beléjük ragadnak, nem akarják őket elbocsátani. |
| 34. | [De] az ő megváltójuk erős, Seregek Ura az ő neve, bizonnyal felveszi az ő perüket, hogy megnyugtassa e földet, és Babilon lakóit megrettentse. |
| 35. | Fegyver [lesz] a káldeusokon, azt mondja az Úr, és Babilon lakóin, és az ő fejedelmein, és az ő bölcsein. |
| 36. | Fegyver [lesz] az ő varázslóin, és megbolondulnak; fegyver [lesz] az ő vitézein, és elijednek. |
| 37. | Fegyver [lesz] az ő lovain és szekerein, és az egész egyveleg népen, amely őbenne van, és hasonlók lesznek az asszonyokhoz. Fegyver [lesz] az ő kincsein, és elprédáltatnak. |
| 38. | Szárazság [lesz] az ő vizein, és kiszáradnak, mert bálványok földje az, és faragott képekkel dicsekednek. |
| 39. | Azért sakálok lakoznak ott baglyokkal, és struccmadárnak fiai lakoznak benne, és soha többé nem lakják azt, és nem lesznek lakosai nemzedékről nemzedékre. |
| 40. | Amint felforgatta Isten Szodomát és Gomorát és az ő szomszéd városait, azt mondja az Úr, éppúgy nem lakik ott egy ember sem, és embernek fia sem lakja azt. |
| 41. | Íme, nép jött északról, és nagy nemzet és sok király támad fel a föld határaiból. |
| 42. | Ívet és pajzsot ragadnak, kegyetlenek azok, és semmi irgalmasság nem lesz bennük, szavuk, mint a tenger zúgása, és lovakon jőnek, mind viadalra készek teellened, te Babilon leánya! |
| 43. | Hallja a babiloni király az ő hírüket, és kezei elesnek, szorongás fogja el őt, fájdalom, mint a gyermekszülőt. |
| 44. | Íme, mint a Jordán erdőségéből való oroszlán, úgy jön fel az örök[zöld] ligetre, de hamar kiűzöm őt arról, és aki arra választatott, azt teszem azon fejedelemmé, mert kicsoda hasonlatos hozzám, és ki szab nekem törvényt, és ki az a pásztor, aki ellenem álljon? |
| 45. | Azért halljátok meg az Úr tervét, amelyet Babilon ellen tervezett, és az ő gondolatait, amelyeket Káldea ellen gondolt! Bizony elhajtják őket, a nyáj kicsinyeit, és álmélkodik fellettük a legelő. |
| 46. | Babilon bevételének zajától megindul a föld, és kiáltása hallatszik a nemzetek között. |