A próféta azzal az isteni igérettel vígasztalja Bárukot, hogy életben marad

1. Az a szó, amelyet Jeremiás próféta szóla Báruknak, Néria fiának, mikor ő könyvbe írá e szókat Jeremiás szájából, Jójákimnak, Jósiás, júdabeli király fiának negyedik esztendejében, mondván:
2. Ezt mondja az Úr, Izrael Istene teneked, Báruk:
3. Ezt mondottad: Jaj mostan nekem, mert az Úr az én bánatomra fájdalmat adott, elfáradtam az én fohászkodásomban, és nyugodalmat nem találtam.
4. Ezt mondd neki: Ezt mondja az Úr: Íme, akiket én felépítettem, elrontom, és akiket én beplántáltam, kiszaggatom, éspedig az egész földön.
5. És te kívánsz-e magadnak nagyokat? Ne kívánj! Mert íme, én veszedelmet bocsátok minden testre , ezt mondja az Úr, és a te lelkedet zsákmányul adom neked minden helyen, ahová elmégy.