Jeremiás levele a fogoly zsidókhoz Babilonba

1. Ezek ama levél szavai, amelyet Jeremiás próféta külde Jeruzsálemből a fogságban való vének maradékainak, és a papoknak, és a prófétáknak, és az egész népnek, amelyet fogva vitt vala el Nabukodonozor Jeruzsálemből Babilonba
2. (Miután Jékóniás király és a királyné, és az udvari szolgák, Júda és Jeruzsálem fejedelmei, és az ács és a kovácsmester kijövének Jeruzsálemből).
3. Elasának, a Sáfán fiának, és Gamariának, a Hilkiás fiának keze által, akiket Sedékiás, Júda királya küldött Nabukodonozorhoz, a babiloni királyhoz Babilonba, mondván:
4. Ezt mondja a Seregek Ura, Izrael Istene mindama foglyoknak, akiket Jeruzsálemből Babilonba vitettem:
5. Építsetek házakat és lakjatok azokban, plántáljatok kerteket és egyétek azoknak gyümölcseit!
6. Vegyetek magatoknak feleségeket, és szüljetek fiakat és leányokat, és a fiaitokat is házasítsátok meg, a leányaitokat pedig adjátok férjhez, és szüljenek fiakat és leányokat, és szaporodjatok meg ott, és meg ne kevesedjetek!
7. És igyekezzetek a városnak jólétén, amelybe fogságra küldöttelek titeket, és könyörögjetek érette az Úrnak, mert annak jóléte lesz a ti jólétetek.
8. Mert ezt mondja a Seregek Ura, Izrael Istene: Ne hitessenek el titeket a ti prófétáitok, akik közöttetek vannak, se a ti jövendőmondóitok, és ne figyelmezzetek a ti álmaitokra, amelyeket álmodoztok.
9. Mert ők hamisan prófétálnak nektek az én nevemben: Nem küldöttem őket, azt mondja az Úr.
10. Mert ezt mondja az Úr: Mihelyt eltelik Babilonban a hetven esztendő, meglátogatlak titeket és betöltöm rajtatok az én jó szómat, hogy visszahozzalak titeket e helyre.
11. Mert én tudom az én gondolataimat, amelyeket én felőletek gondolok, azt mondja az Úr, békességnek és nem háborúságnak gondolata, hogy kívánatos véget adjak nektek.
12. Akkor segítségre hívtok engem, és elmentek és imádtok engem, és meghallgatlak titeket.
13. És kerestek engem és megtaláltok, mert teljes szívetekből kerestek engem.
14. És megtaláltok engem, azt mondja az Úr, és visszahozlak a fogságból, és összegyűjtlek titeket minden nemzet közül és mindama helyekről, ahová kiűztelek titeket, azt mondja az Úr, és visszahozlak e helyre, ahonnan számkivetettelek titeket.
15. Mert ezt mondjátok: Támasztott nekünk az Úr prófétákat Babilonban [is].
16. Mert ezt mondja az Úr a királynak, aki Dávid székében ül, és az egész népnek, amely e városban lakik, [tudniillik] a ti atyátokfiainak, akik nem mentek el veletek a fogságra:
17. Ezt mondja a Seregek Ura: Íme, én reájuk küldöm a fegyvert, az éhséget és a döghalált, és olyanokká teszem őket, amilyenek a keserű fügék, amelyek a rosszaság miatt ehetetlenek.
18. És üldözöm őket fegyverrel, éhséggel és döghalállal, és rettenetessé teszem őket a föld minden országára, átokká és csudává és szörnyűséggé és mindama nemzetnek gúnyjává, amelyek közé kivetettem őket.
19. Azért, mert nem hallgattak az én beszédeimre, azt mondja az Úr, amelyeket én üzentem nekik az én szolgáim, a próféták által, jó reggel elküldvén, de nem hallgattátok, azt mondja az Úr.
20. Ti azért, ti foglyok, halljátok meg az Úrnak szavát mindnyájan, akiket Jeruzsálemből Babilonba küldtem!
21. Ezt mondja a Seregek Ura, az Izrael Istene Akhábra, a Kolája fiára, és Sedékiásra, a Mahásiás fiára, akik hamisan prófétálnak nektek az én nevemben: Íme, én odaadom őket Nabukodonozornak, Babilon királyának kezébe, és szemeitek láttára megöli őket.
22. És mind azokról vesznek átokformát a Júdából való foglyok, akik Babilonban vannak, mondván: Tegyen téged az Úr olyanná, mint Sedékiást és mint Akhábot, akiket tűzzel égetett meg a babiloni király!
23. Mert istentelenséget cselekedtek Izraelben, és paráználkodtak az ő felebarátjaik feleségével, és az én nevemben hazugságot szóltak, amit nem parancsoltam nekik. Én pedig tudom azt, és bizonyság vagyok, azt mondja az Úr!

Semája büntetése

24. A nehelámiti Semájának is szólj, ezt mondván:
25. Így szól a Seregek Ura, az Izrael Istene, mondván: Mivelhogy te levelet küldöttél a magad nevével az egész néphez, amely Jeruzsálemben van, és Sofóniás paphoz, a Mahásiás fiához, és az összes papokhoz, mondván:
26. Az Úr tett téged pappá Jojáda pap helyébe, hogy felügyelők legyenek az Úr házában minden bolond férfiún és prófétálni akarón, hogy vessed ezt a tömlöcbe és a kalodába.
27. Most azért miért nem dorgáltad meg az anatóthbeli Jeremiást, aki nektek prófétál?
28. Sőt még hozzánk küldött Babilonba, ezt mondván: Hosszú lesz az! Építsetek házakat és lakjatok bennük, plántáljatok kerteket és éljetek azoknak gyümölcseivel.
29. És elolvasá Sofóniás pap e levelet a Jeremiás próféta hallására.
30. És szóla az Úr Jeremiásnak, mondván:
31. Küldj el mind a foglyokhoz, mondván: Ezt mondja az Úr a nehelámiti Semája felől: Mivelhogy prófétált nektek Semája, holott én nem küldtem őt, és hazugsággal biztatott titeket,
32. Azért ezt mondja az Úr: Íme, én megfenyítem a nehelámiti Semáját és az ő magvát, nem lesz neki embere, aki lakjék e nép között, és nem látja a jót, melyet én az én népemmel cselekszem, azt mondja az Úr, mert az Úr ellen való szót szólott.