Jeremiás felszólítja Júda királyát és más királyokat, hogy hajoljanak Babilon jármába Isten akarata szerint

1. A Jojákim uralkodásának kezdetén, aki fia vala Jósiásnak, a Júda királyának, ilyen szavakat szóla az Úr Jeremiáshoz, mondván:
2. Így szól az Úr nekem: Csinálj magadnak köteleket és jármot, és vedd azokat a nyakadba,
3. És küldd azokat Edom királyához, és Moáb királyához, az Ammon fiainak királyához, Tírusz királyához, és Szidon királyához a követek által, akik eljőnek Jeruzsálembe Sedékiáshoz, Júdának királyához,
4. És parancsold meg nekik, hogy mondják meg az ő uraiknak: Ezt mondja a Seregek Ura, Izraelnek Istene, ezt mondjátok a ti uraitoknak:
5. Én teremtettem a földet, az embert és a barmot, amelyek e föld színén vannak, az én nagy erőmmel és az én kinyújtott karommal, és annak adom azt, aki kedves az én szemeim előtt:
6. És most én odaadom mind e földeket Nabukodonozornak, a babiloni királynak, az én szolgámnak kezébe, sőt a mezei állatokat is neki adom, hogy neki szolgáljanak.
7. És neki és az ő fiának és unokájának szolgál minden nemzet mindaddig, míg el nem jő az ő földjének is ideje, és szolgálnak neki sok nemzetek és nagy királyok.
8. Azt a nemzetet és azt az országot pedig, amely nem szolgál neki, Nabukodonozornak, a babiloni királynak, és aki nem teszi nyakát a babiloni király jármába, fegyverrel és éhséggel és döghalállal verem meg azt a nemzetet, azt mondja az Úr, míglen kiirtom őket az ő kezével.
9. Ti azért ne hallgassatok a ti prófétáitokra, se jövendőmondóitokra, se álommagyarázóitokra, se varázslóitokra, se szemfényvesztőitekre, akik ezt mondják nektek: Ne szolgáljatok a babiloni királynak!
10. Mert ők hazugságot prófétálnak nektek, hogy messze vigyelek titeket a ti földetekből, és kiűzzelek titeket, és elvesszetek!
11. Azt a nemzetet pedig, amely nyakára veszi a babiloni király jármát és szolgál neki, az ő földjében hagyom, azt mondja az Úr, és műveli azt és lakozik benne.
12. Sőt Sedékiásnak, a Júda királyának is mind e beszédek szerint szólottam, mondván: Vegyétek nyakatokra a babiloni királynak jármát, és szolgáljatok neki és az ő népének, és éltek!
13. Miért halsz meg te és a te néped fegyver miatt, éhség és döghalál miatt, amint szólott az Úr az olyan népről, amely nem szolgál a babiloni királynak?
14. Ne hallgassatok hát a próféták szavaira, akik így szólnak nektek: Ne szolgáljatok a babiloni királynak; mert ők hazugságot prófétálnak nektek.
15. Mert nem küldöttem őket, azt mondja az Úr, hanem ők az én nevemben hazugságot prófétálnak, hogy kiűzzelek titeket, és elvesszetek ti és a próféták, akik prófétálnak nektek.
16. A papoknak és ez egész népnek is így szóltam: Ezt mondja az Úr: Ne hallgassatok a ti prófétáitok szavaira, akik prófétálnak nektek, mondván: Íme, az Úr házának edényei visszahozatnak Babilonból most mindjárt; mert hazugságot prófétálnak ők nektek,
17. Ne hallgassatok rájuk; szolgáljatok a babiloni királynak, és éltek; miért legyen e város pusztasággá?
18. Ha ők próféták és ha náluk van az Úrnak igéje, imádkozzanak most a Seregek Urának, hogy az edények, amelyek [még] az Úr házában és a Júda királyának házában és Jeruzsálemben maradtak, ne jussanak Babilonba,
19. Mert ezt mondja a Seregek Ura az oszlopok felől, a tenger felől, az állványok felől és az edények maradéka felől, amelyek [még] e városban maradtak,
20. Amelyeket el nem vitt Nabukodonozor, a babiloni király, mikor fogságba vivé Jékóniást, Jojákimnak, a Júda királyának fiát Jeruzsálemből Babilonba, és Júdának és Jeruzsálemnek minden fő népét;
21. Bizony ezt mondja a Seregek Ura, Izraelnek Istene az edények felől, amelyek megmaradtak az Úrnak házában és a Júda királyának házában és Jeruzsálemben:
22. Babilonba vitetnek, és ott lesznek mindama napig, amelyen meglátogatom őket, azt mondja az Úr; és felhozom azokat, és visszahozom azokat e helyre.