Júda népének jobb és rosszabb része a jó és a rossz fügék jelképe alatt példáztatik

1. Látomást mutata nekem az Úr, és íme, két kosár füge volt letéve az Úr temploma előtt, miután Nabukodonozor babilóniai király Jékóniást, Joákimnak, a Júda királyának fiát és Júdának fejedelmeit és az ácsokat és kovácsokat fogságra hurcolá Jeruzsálemből, és elvivé őket Babilonba.
2. Az egyik kosárban igen jó fügék valának, amilyenek az először érő fügék, a másik kosárban pedig igen rossz fügék valának, sőt ehetetlenek a rosszaság miatt.
3. És monda az Úr nekem: Mit látsz te, Jeremiás? És mondék: Fügéket. A jó fügék igen jók, de a rosszak igen rosszak, sőt rosszaságuk miatt ehetetlenek.
4. És szóla az Úr nekem, mondván:
5. Ezt mondja az Úr, Izrael Istene: Mint ezeket a jó fügéket, úgy megkülönböztetem a Júda foglyait, akiket e helyről a káldeusok földjére vitettem, az ő javukra.
6. És őket szemmel tartom az ő javukra, és visszahozom e földre, és megépítem és el nem rontom, és beplántálom és ki nem szaggatom.
7. És szívet adok nekik, hogy megismerjenek engemet, hogy én vagyok az Úr, és ők én népemmé lesznek, én pedig Istenükké leszek, mert teljes szívükből megtérnek hozzám.
8. És amilyenek a rossz fügék, amelyek ehetetlenek a rosszaság miatt, azt mondja az Úr, olyanná teszem Sedékiást, a Júda királyát, és az ő maradékát, és az ő fejedelmeit, és Jeruzsálem maradékát, akik itt maradnak e földön, és azokat, akik Egyiptom földjén laknak.
9. És kiteszem őket rettegésnek, veszedelemnek a föld minden országában, gyalázatnak, példabeszédnek, gúnynak és szidalomnak minden helyen, ahová kiűzöm őket.
10. És fegyvert, éhséget és döghalált bocsátok reájuk mindaddig, amíg elfogynak a földről, amelyet nekik adtam és az ő atyáiknak.