1. | Látomást mutata nekem az Úr, és íme, két kosár füge volt letéve az Úr temploma előtt, miután Nabukodonozor babilóniai király Jékóniást, Joákimnak, a Júda királyának fiát és Júdának fejedelmeit és az ácsokat és kovácsokat fogságra hurcolá Jeruzsálemből, és elvivé őket Babilonba. |
2. | Az egyik kosárban igen jó fügék valának, amilyenek az először érő fügék, a másik kosárban pedig igen rossz fügék valának, sőt ehetetlenek a rosszaság miatt. |
3. | És monda az Úr nekem: Mit látsz te, Jeremiás? És mondék: Fügéket. A jó fügék igen jók, de a rosszak igen rosszak, sőt rosszaságuk miatt ehetetlenek. |
4. | És szóla az Úr nekem, mondván: |
5. | Ezt mondja az Úr, Izrael Istene: Mint ezeket a jó fügéket, úgy megkülönböztetem a Júda foglyait, akiket e helyről a káldeusok földjére vitettem, az ő javukra. |
6. | És őket szemmel tartom az ő javukra, és visszahozom e földre, és megépítem és el nem rontom, és beplántálom és ki nem szaggatom. |
7. | És szívet adok nekik, hogy megismerjenek engemet, hogy én vagyok az Úr, és ők én népemmé lesznek, én pedig Istenükké leszek, mert teljes szívükből megtérnek hozzám. |
8. | És amilyenek a rossz fügék, amelyek ehetetlenek a rosszaság miatt, azt mondja az Úr, olyanná teszem Sedékiást, a Júda királyát, és az ő maradékát, és az ő fejedelmeit, és Jeruzsálem maradékát, akik itt maradnak e földön, és azokat, akik Egyiptom földjén laknak. |
9. | És kiteszem őket rettegésnek, veszedelemnek a föld minden országában, gyalázatnak, példabeszédnek, gúnynak és szidalomnak minden helyen, ahová kiűzöm őket. |
10. | És fegyvert, éhséget és döghalált bocsátok reájuk mindaddig, amíg elfogynak a földről, amelyet nekik adtam és az ő atyáiknak. |