| 1. | A hetedik hónap huszonnegyedik napján szóla az Úr Aggeus próféta által, mondván: |
| 2. | Szólj csak Zorobábelnek, a Sealtiél fiának, Júda fejedelmének és Jósuának, a Jehosadák fiának, a főpapnak és a nép többi [tag]jainak, mondván: |
| 3. | Ki van még életben köztetek, aki látta ezt a házat az ő első dicsőségében? És milyennek látjátok ti most ezt? Avagy olyan-e ez a ti szemetekben, mintha semmi volna? |
| 4. | De most légy bátor, Zorobábel, azt mondja az Úr! Légy bátor te is, Jósua, Jehosadák fia, te főpap, és légy bátor e földnek minden népe, azt mondja az Úr, és cselekedjétek, mert én veletek vagyok, azt mondja a Seregeknek Ura, |
| 5. | Az igét, amellyel szövetségre léptem veletek, mikor kijöttetek Egyiptomból, és az én lelkem köztetek marad. Ne féljetek! |
| 6. | Mert ezt mondja a Seregeknek Ura: Egy kevés [idő] van még, és én megindítom az eget és a földet, a tengert és a szárazt. |
| 7. | És megindítok minden népet, és eljön, akit minden népek óhajtanak, és megtöltöm e házat dicsőséggel, azt mondja a Seregeknek Ura. |
| 8. | Enyém az ezüst és enyém az arany, azt mondja a Seregeknek Ura. |
| 9. | Nagyobb lészen e második háznak dicsősége az elsőnél, azt mondja a Seregeknek Ura, és e helyen adok békességet, azt mondja a Seregeknek Ura. |
| 10. | A kilencedik hónap huszonnegyedikén, Dáriusnak második esztendejében szóla az Úr Aggeus próféta által, mondván: |
| 11. | Ezt mondja a Seregeknek Ura: Kérdezd meg csak a papokat a törvény felől, mondván: |
| 12. | Ha szentelt húst visz valaki az ő köntösének szárnyában, és illeti annak szárnyával a kenyeret, vagy a főzeléket, vagy a bort, vagy az olajat, vagy bármi más eleséget: vajon szent-e az? És felelének a papok, és mondák: Nem. |
| 13. | Aggeus pedig mondá: Ha hulla által fertőzött illeti mindezeket, tisztátalanná lesz-e? És felelének a papok, és mondák: Tisztátalanná! |
| 14. | Aggeus pedig felele, és mondá: Épp így e nép és éppígy e nemzet énelőttem, azt mondja az Úr, és éppígy kezüknek minden munkája, és amit ide felhoznak: tisztátalan az. |
| 15. | Most azért jól gondoljátok meg e naptól fogva az elmúltakat is, mielőtt még követ kőre tettek volna az Úr hajlékában! |
| 16. | Azelőtt elmentek a húszas garmadához, és tíz lett; elmentek a sajtóhoz, hogy ötven vederrel merítsenek, és húsz lett. |
| 17. | Megvertelek titeket üszöggel, ragyával és kezetek minden munkáját kőesővel, és mégsem [hajoltatok] hozzám, azt mondja az Úr. |
| 18. | Jól gondoljátok hát meg e naptól fogva az elmúltakat is! A kilencedik [hónap] huszonnegyedik napjától, attól a naptól fogva, amelyen letétetett az Úr hajlékának alapja. Jól meggondoljátok! |
| 19. | Van-e még mag a csűrben? És bizony a szőlő, a füge, a gránátalma és az olajfa sem termett! E naptól fogva megáldalak. |
| 20. | Másodszor is szóla az Úr Aggeusnak a hónap huszonnegyedik napján, mondván: |
| 21. | Mondd meg Zorobábelnek, Júda fejedelmének: Én megindítom az eget és a földet, |
| 22. | És felforgatom az országok királyi székét, és elfogyasztom a pogány országok erejét, és felforgatom a szekeret és a benne ülőket, és lehullanak a lovak és a rajtuk ülők: ki-ki az ő atyjafiának fegyvere által. |
| 23. | Azon a napon, azt mondja a Seregeknek Ura, felveszlek téged Zorobábel, Sealtiélnek fia, én szolgám, azt mondja az Úr, és olyanná teszlek, mint egy pecsétgyűrű, mert téged választottalak el, azt mondja a Seregeknek Ura. |