| 1. | És prófétálának a próféták, Aggeus, a próféta és Zakariás, az Iddó fia a zsidóknak, akik valának Júdában és Jeruzsálemben, [szólván] nekik az Izrael Istenének nevében. |
| 2. | Akkor fölkelének Zorobábel, Sealtiél fia és Jésua, a Jósádák fia és hozzákezdének Isten háza építéséhez, mely Jeruzsálemben van, s velük valának Isten prófétái, támogatván őket. |
| 3. | Abban az időben jöve hozzájuk Tattenai folyóvízen túli helytartó, és Sethar-bóznai, és társaik, és így szólának nekik: Ki adott nektek szabadságot, hogy e házat építsétek s e kőfalat készítsétek? |
| 4. | Ekkor megmondánk nekik ily módon, hogy kik ama férfiak név szerint, kik ez épületet építik. |
| 5. | És az ő Istenük szeme vala a zsidók vénein, hogy nem akadályozzák meg őket az építésben, míg az ügy Dárius elébe jutand, amikor is levélben fognak felelni e dologra nézve. |
| 6. | Mása a levélnek, melyet küldött Tattenai folyóvízen túli helytartó, és Sethar-bóznai és az ő társai, az afarsakeusok, akik a folyóvízen túl lakának, Dárius királyhoz. |
| 7. | Tudósítást küldének ugyanis hozzá, ekként levén az írva: „Dárius királynak minden békesség! |
| 8. | Tudtára legyen a királynak, hogy elmentünk Júda tartományába, a nagy Istennek házához, és az építtetik nagy kövekből, és fa rakatik a falakra, és e munka szorgalmatosan folyik, és jó szerencsés lészen az ő kezük által. |
| 9. | Ekkor megkérdénk azokat a véneket, ily módon szólván hozzájuk: Ki adott nektek szabadságot, hogy e házat építsétek, s hogy e kőfalat készítsétek? |
| 10. | Sőt, még neveiket is megkérdeztük tőlük, hogy tudassuk veled, hogy megírhassuk azon férfiak nevét, kik fejeik. |
| 11. | És ekképpen felelének nekünk, mondván: Mi az ő, a menny és föld Istenének szolgái vagyunk, és építjük e házat, mely ennek előtte sok esztendőkön át meg vala építve, és Izraelnek egy nagy királya építé és végezé be azt. |
| 12. | De minekutána haragra ingerelték volt atyáink a mennynek Istenét, adá őket a babilóniabeli káldeus királynak, Nabukodonozornak kezébe, aki e házat lerontotta, és a népet Babilóniába rabságra vitte. |
| 13. | Azonban Círusznak, Babilónia királyának első esztendejében Círusz király szabadságot adott, hogy Istennek ezt a házát megépítenék. |
| 14. | Sőt, az Isten házához való arany- és ezüstedényeket is, amelyeket Nabukodonozor hozott vala el a jeruzsálemi templomból s bevitte volt azokat a babilóniai templomba, kihozatá Círusz király a babilóniai templomból, s adatá azokat annak a Sesbassár nevűnek, akit helytartóul rendelt; |
| 15. | És monda neki: Vedd ez edényeket, menj és helyezd el azokat a jeruzsálemi templomban, és az Isten háza építtessék meg [előbbi] helyén. |
| 16. | Ekkor ez a Sesbassár eljött, letevé az Isten házának alapkövét, mely Jeruzsálemben van, és attól fogva mindeddig építtetik, és mégsem végződött be. |
| 17. | Most azért, ha tetszik a királynak, nézzen utána valaki a király kincstartó házában, ott Babilóniában, ha úgy van-e, hogy Círusz király szabadságot adott az Isten házának megépítésére, mely Jeruzsálemben van, s a király akaratát erre nézve küldje hozzánk.” |