A zsidók gyásza és bőjtölése

1. Márdokeus pedig megtudta mindazt, ami történt; és Márdokeus megszaggatá ruháit, zsákba és hamuba öltözék, és a város közepére méne, [és] kiálta nagy és keserves kiáltással.
2. És eljött a királynak kapuja elé, mert nem volt szabad bemenni a király kapuján zsákruhában.
3. És minden egyes tartományban, azon a helyen, ahová a király parancsa és törvénye eljutott, nagy gyásza volt a zsidóknak, böjt és siralom és jajgatás; zsák és hamu vala terítve sokak alá.
4. Eljöttek azért Eszternek leányai és udvarmesterei, és megmondák neki, és megszomorodék a királyasszony nagyon, és külde ruhákat, hogy felöltöztetnék Márdokeust, és hogy vesse le a zsákot magáról; de nem fogadá el.
5. Akkor előhívatá Eszter Hatákot a király udvarmesterei közül, aki az ő szolgálatára volt rendelve, és kiküldé őt Márdokeushoz, hogy megtudja, mi az, és miért van az.
6. Kiméne tehát Haták Márdokeushoz a város utcájára, mely a király kapuja előtt vala.
7. És elmondá neki Márdokeus mindazt, ami érte őt, és az ezüst összegét, amelyet Hámán mondott, hogy juttat a király kincséhez a zsidókért, hogy elvesztessenek.
8. És az írott rendeletnek mását is, amelyet Susánban adtak ki eltöröltetésükre, átadá neki, hogy mutassa meg Eszternek, és jelentse és hagyja meg neki, hogy menjen a királyhoz könyörögni neki és esedezni előtte az ő nemzetségéért.

Márdokeus segítségül hívja Esztert

9. Elméne azért Haták, és elmondá Eszternek Márdokeus szavait.
10. És monda Eszter Hatáknak, és meghagyá neki, hogy [tudassa] Márdokeussal:
11. A király minden szolgája és a király tartományainak népe tudja, hogy minden férfinak és asszonynak, aki bemegy a királyhoz a belső udvarba hívatlanul, egy a törvénye, hogy megölettessék, kivévén, akire a király aranypálcáját kinyújtja, az él; én pedig nem hívattam, hogy a királyhoz bemenjek, már harminc napja.
12. És megmondák Márdokeusnak Eszter szavait.
13. És monda Márdokeus visszaüzenve Eszternek: Ne gondold magadban, hogy te a király házában megmenekülhetsz a többi zsidó közül!
14. Mert ha e mostani időben te hallgatsz, másunnan lészen könnyebbségük és szabadulásuk a zsidóknak, te pedig és atyád háza elvesztek. És ki tudja, talán e mostani időért jutottál királyságra?
15. És monda Eszter visszaüzenve Márdokeusnak:
16. Menj el és gyűjts egybe minden zsidót, aki Susánban találtatik, és böjtöljetek értem, és ne egyetek és ne igyatok három napig se éjjel, se nappal; én is és leányaim így böjtölünk, és ekképpen megyek be a királyhoz, noha törvény ellenére; ha azután elveszek, hát elveszek.
17. Elméne azért Márdokeus, és úgy cselekedett mindent, amint neki Eszter parancsolá.