| 1. | Ezek után nagy méltóságra emelé Ahasvérus király Hámánt, a Hammedáta fiát, az agágibelit, és felmagasztalá őt, és feljebb helyezteté székét minden fejedelménél, akik vele valának. |
| 2. | És a király minden szolgái, akik a király kapujában valának, térdet hajtottak és leborultak Hámán előtt, mert úgy parancsolta meg nekik a király; de Márdokeus nem hajtott térdet és nem borult le. |
| 3. | Mondának azért a király szolgái, akik a király kapujában valának, Márdokeusnak: Miért szeged meg a király parancsát? |
| 4. | Lőn pedig, mikor így szólnának neki mindennap, és nem hallgata rájuk, feljelenték Hámánnak, hogy lássák, megállnak-e Márdokeus dolgai, mert azt jelenté nekik, hogy ő zsidó. |
| 5. | És látván Hámán, hogy Márdokeus térdet nem hajt és nem borul le előtte, megtelék Hámán haraggal. |
| 6. | De kevés volt előtte, hogy csakis Márdokeusra magára vesse rá kezét (mert megmondták neki Márdokeus nemzetségét), azért igyekezett Hámán elveszteni minden zsidót, aki Ahasvérus egész országában vala, a Márdokeus nemzetét. |
| 7. | Az első hónapban, ez niszán hónapja, Ahasvérus királyságának tizenkettedik évében púrt, azaz sorsot vetének Hámán előtt napról napra és hónapról hónapra a tizenkettedikig, s ez adár hónapja. |
| 8. | És monda Hámán Ahasvérus királynak: Van egy nép, elszórva és elkülönítve a népek között, országod minden tartományában, és az ő törvényei különböznek minden nemzetségtől, és a király törvényeit nem teljesíti; a királynak bizony nem illik úgy hagyni őket. |
| 9. | Ha a királynak tetszik, írja meg, hogy ők elvesztessenek, és én tízezer talentum ezüstöt mérek a hivatalnokok kezeibe, hogy a király kincstárába vigyék. |
| 10. | Akkor lehúzá a király az ő gyűrűjét a maga kezéről, és adá azt az agágibeli Hámánnak, Hammedáta fiának, a zsidók ellenségének. |
| 11. | És monda a király Hámánnak: Az ezüst tied legyen s a nép is, hogy azt cselekedjed vele, ami neked tetszik. |
| 12. | Előhívatának azért a király írnokai az első hónap tizenharmadik napján, és megíraték minden úgy, amiként Hámán parancsolá, a király fejedelmeinek és a kormányzóknak, akik az egyes tartományokban valának, és minden egyes nép fejeinek, minden tartománynak annak írása szerint, és minden egyes népnek az ő nyelve szerint, Ahasvérus király nevében íratott, és megpecsételtetett a király gyűrűjével. |
| 13. | És elküldettek a levelek futárok által a király minden tartományába, hogy kipusztítsák, megöljék és megsemmisítsék mind a zsidókat, ifjútól a vénig, gyermekeket és asszonyokat egy napon, tizenharmadik napján a tizenkettedik hónapnak (ez adár hónapja), és hogy javaikat elragadják. |
| 14. | Az írásnak mása, hogy tétessék törvény minden egyes tartományban, meghirdettetett minden népnek, hogy legyenek készen azon a napon. |
| 15. | A futárok kimenének gyorsan a király parancsával. És a törvény Susán várában is kiadatott; a király pedig, és Hámán leültek, hogy igyanak; de Susán városa felháborodott. |