1. fejezet

1-17	A földi dolgok hiábavalósága

2. fejezet

1-27	Földi gyönyörűség, még munkánk vidám élvezése is, hiábavaló

3. fejezet

1-15	Minden emberi cselekvésnek megvan az ideje, a mit Isten tesz, az megáll
16-22	Féld az Istent és elégedjél meg a magad részével

4. fejezet

1-16	A szegényeknek nincs vigasztalójuk, a szorgalmasoknak nyugalmuk, még a királynak sincs biztonsága

5. fejezet

1-7	Óv meggondolatlan beszédektől
8-17	A gazdagság hiábavalósága
18-20	Megelégedettség

6. fejezet

1-12	Gazdagság és tisztesség is hiábavaló

7. fejezet

1-29	A bölcseség, megelégedettség és egyszerűség ajánlása

8. fejezet

1-15	Engedelmesség a király iránt. Azoknak, a kik az Istent félik, mégis csak jól van dolga

9. fejezet

1-8	Meg ne tévesszen a kegyeseknek és gonoszoknak külső egyformasága
9-14	Élvezd vidáman Isten adományait és tedd, a mi rád bízatott
15-20	A bölcseség diadalt ül
21-23	Bölcseség és bolondság a fő- és közrendeknél

10. fejezet

1-17	Bölcseség és bolondság fő- és közrendeknél

11. fejezet

1-8	Korán vesd el a magot!

12. fejezet

1-9	Gondolj Istenre ifjúságodban, akkor lesz vígaszod vénségedben!
10-16	Istenfélelem a fősummája minden tudománynak