1. | Mikor kiirtja az Úr, a te Istened a nemzeteket, akiknek földjét neked adja az Úr, a te Istened, és bírni fogod őket, és lakozol az ő városaikban és az ő házaikban: |
2. | Válassz ki magadnak három várost a te földeden, amelyet az Úr, a te Istened ad neked, hogy örököljed azt. |
3. | Készítsd meg magadnak az utat [azokhoz], és osszad három részre a te országod határát, amelyet az Úr, a te Istened ad neked örökségül; azok arra valók legyenek, hogy minden gyilkos oda meneküljön. |
4. | Ez pedig a gyilkos törvénye, aki odamenekül, hogy élve maradjon: Aki nem szándékosan öli meg az ő felebarátját, és nem gyűlöli vala azt azelőtt; |
5. | Aki [például] elmegy az ő felebarátjával az erdőre fát vágni, és meglódul a keze a fejszével, hogy levágja a fát, és leesik a vas a nyeléről, és úgy találja az ő felebarátját, hogy az meghal: az ilyen meneküljön e városok egyikébe, hogy élve maradjon. |
6. | Különben a vérbosszuló rokon űzőbe veszi az ő szívének búsulásában, és eléri, ha az út hosszú lesz, és agyonüti őt, holott nem méltó a halálra, mivel azelőtt nem gyűlölte azt. |
7. | Azért én parancsolom neked, mondván: Három várost válassz magadnak! |
8. | Ha pedig az Úr, a te Istened kiterjeszti a te határodat, amint megesküdt a te atyáidnak, és neked adja mind az egész földet, amelynek megadását megígérte volt a te atyáidnak |
9. | (Hogyha megtartod mind e parancsolatot, megtévén azt, amit én ma parancsolok neked, [tudniillik] hogy szeressed az Urat, a te Istenedet, és járj az ő utain minden időben): akkor e háromhoz szerezz még három várost, |
10. | Hogy ártatlan vér ne ontassék ki a te földeden, amelyet az Úr, a te Istened ad neked örökségül, és hogy a vér ne legyen rajtad. |
11. | De hogyha lesz valaki, aki gyűlöli az ő felebarátját, és meglesi azt, és reátámad, és úgy üti meg, hogy meghal, és bemenekül valamelyikbe e városok közül: |
12. | Akkor az ő városának vénei küldjenek [embereket], és vonják ki azt onnét, és adják azt a vérbosszuló rokon kezébe, hogy meghaljon. |
13. | Ne nézz reá szánalommal, hanem tisztítsd ki az ártatlan vérontást Izraelből, hogy jól legyen dolgod! |
14. | A te felebarátodnak határát el ne told, amely határt az ősök vetettek a te örökségedben, amelyet örökölni fogsz azon a földön, amelyet az Úr, a te Istened ad neked, hogy bírjad azt. |
15. | Ne álljon elő egy tanú senki ellen semmiféle hamisság és semmiféle bűn miatt; akármilyen bűnben bűnös valaki, két tanú szavára vagy három tanú szavára álljon a dolog. |
16. | Ha valaki ellen gonosz tanú áll elő, hogy pártütéssel vádolja őt: |
17. | Akkor álljon az a két ember, akiknek ilyen perük van, az Úr elé, a papok és a bírák elé, akik abban az időben lesznek; |
18. | És a bírák vizsgálják meg jól [a dolgot], és ha hazug tanú lesz a tanú, aki hazugságot szólott az ő atyjafia ellen: |
19. | Úgy cselekedjetek azzal, amint ő szándékozott cselekedni az ő atyjafiával! Így tisztítsd ki közüled a gonoszt; |
20. | Hogy akik megmaradnak, hallják meg, és féljenek, és többször ne cselekedjenek teközötted ilyen gonosz dolgot! |
21. | Ne nézz reá szánalommal; lelket lélekért, szemet szemért, fogat fogért, kezet kézért, lábat lábért! |