Dánielnek és barátainak neveltetése a babiloni udvarnál, lelkiismeretessége és bölcsesége

1. Jojakim, Júda királya uralkodásának harmadik esztendejében jöve Nabukodonozor, a babiloni király Jeruzsálemre, és megszállá azt.
2. És kezébe adá az Úr Jojakimot, a Júda királyát, és az Isten háza edényeinek egy részét, és vivé azokat Sineár földjére, az ő istenének házába, és az edényeket bevivé az ő istenének kincsesházába.
3. És mondá a király Aspenáznak, az udvarmesterek fejedelmének, hogy hozzon az Izrael fiai közül és királyi magból való s előkelő származású ifjakat,
4. Akikben semmi fogyatkozás nincsen, hanem akik ábrázatra nézve szépek, minden bölcsességre eszesek, és ismeretekkel bírnak, és értenek a tudományokhoz, és akik alkalmasak legyenek arra, hogy álljanak a király palotájában; és tanítsák meg azokat a káldeusok írására és nyelvére.
5. És rendele nekik a király mindennapi szükségletül a királyi ételből és a borból, melyből ő iszik vala, hogy így nevelje őket három esztendeig, és azután álljanak a király előtt.
6. Valának pedig ezek között a Júda fiai közül: Dániel, Ananiás, Misáel és Azariás.
7. És az udvarmesterek fejedelme neveket ada nekik, tudniillik elnevezé Dánielt Baltazárnak, Ananiást Sidráknak, Misáelt Misáknak, Azariást Abednegónak.
8. De Dániel eltökélé az ő szívében, hogy nem fertőzteti meg magát a király ételével és a borral, amelyből az iszik vala, és kéré az udvarmesterek fejedelmét, hogy ne kelljen magát megfertőztetnie.
9. És az Isten kegyelemre és irgalomra [méltóvá] tevé Dánielt az udvarmesterek fejedelme előtt,
10. És mondá az udvarmesterek fejedelme Dánielnek: Félek én az én uramtól, a királytól, aki megrendelte a ti ételeteket és italotokat; minek lássa, hogy a ti orcátok hitványabb amaz ifjakénál, akik egykorúak veletek? És így bűnbe kevernétek az én fejemet a királynál.
11. És mondá Dániel a felügyelőnek, akire az udvarmesterek fejedelme bízta vala Dánielt, Ananiást, Misáelt és Azariást:
12. Tégy próbát, kérlek, a te szolgáiddal tíz napig, és adjanak nekünk zöldségféléket, hogy azt együnk, és vizet, hogy azt igyunk!
13. Azután mutassák meg neked a mi ábrázatunkat, és amaz ifjak ábrázatát, akik a király ételével élnek, és aszerint cselekedjél majd a te szolgáiddal!
14. És engede nekik ebben a dologban, és próbát tőn velük tíz napig.
15. És tíz nap múlva szebbnek látszék az ő ábrázatuk, és testben kövérebbek valának mindazoknál az ifjaknál, akik a király ételével élnek vala.
16. Elvevé azért a felügyelő az ő ételüket és az ő italukul rendelt bort, és ad vala nekik zöldségféléket.
17. És ada az Isten ennek a négy gyermeknek tudományt, minden írásban való értelmet és bölcsességet, Dániel pedig értett mindenféle látomáshoz és álmokhoz [is].
18. Miután pedig elmúlt az idő, amikorra meghagyta vala a király, hogy [eléje] vigyék őket, bevivé őket az udvarmesterek fejedelme Nabukodonozor elé.
19. És szóla velük a király, és mindnyájuk között sem találtaték olyan, mint Dániel, Ananiás, Misáel és Azariás, és állának a király előtt.
20. És minden bölcs és értelmes dologban, amely felől a király tőlük tudakozódék, tízszerte okosabbaknak találá őket mindazoknál az írástudóknál és varázslóknál, akik egész országában valának.
21. És [ott] vala Dániel Círusz király első esztendejéig.