| 1. | A presbiter a szeretett Gájusnak, akit én igazán szeretek. |
| 2. | Szeretett [barátom], kívánom, hogy mindenben jól legyen dolgod, és légy egészséges, amint jó dolga van a lelkednek! |
| 3. | Mert felettébb örültem, amikor atyafiak jöttek és bizonyságot tettek a te igazságodról úgy, amint te az igazságban jársz. |
| 4. | Nincs annál nagyobb örömöm, mintha hallom, hogy az én gyermekeim az igazságban járnak. |
| 5. | Szeretett [barátom], hűen cselekszel mindenben, amit az atyafiakért, éspedig az idegenekért teszel, |
| 6. | Akik bizonyságot tettek a te szeretetedről a gyülekezet előtt; akiket jól teszed, ha Istenhez méltóan bocsátasz útjukra, |
| 7. | Mert az ő nevéért mentek ki, semmit sem fogadván el a pogányoktól. |
| 8. | Nekünk azért be kell fogadnunk az ilyeneket, hogy munkatársaikká lehessünk az igazságban. |
| 9. | Írtam a gyülekezetnek; de Diotrefesz, aki elsőséget kíván közöttük, nem fogad el minket. |
| 10. | Ezért ha odamegyek, felemlítem az ő dolgait, amelyeket cselekszik, gonosz szavakkal csácsogván ellenünk; sőt nem elégedvén meg ezzel, maga sem fogadja be az atyafiakat, és akik ezt akarnák, azokat is akadályozza, és az egyházból kiveti. |
| 11. | Szeretett [barátom], ne a rosszat kövesd, hanem a jót! Aki jót cselekszik, az Istentől van, aki pedig rosszat cselekszik, nem látta az Istent. |
| 12. | Demeter mellett mindenki bizonyságot tett, maga az igazság is; de mi is bizonyságot teszünk, és tudjátok, hogy a mi bizonyságtételünk igaz. |
| 13. | Sok írnivalóm volna, de nem akarok tintával és tollal írni neked, |
| 14. | Hanem reménylem, hogy csakhamar meglátlak téged, és szemtől szembe beszélhetünk. |
| 15. | Békesség neked! Köszöntenek téged a te barátaid. Köszöntsd a barátainkat név szerint! |