| 1. | És az Úrnak ládája hét hónapig volt a filiszteusok földjén. |
| 2. | Akkor szólíták a filiszteusok a papokat és jövendőmondókat, mondván: Mit tegyünk az Úrnak ládájával? Mondjátok meg nekünk, mi módon küldjük haza? |
| 3. | Azok pedig felelének: Ha elkülditek Izrael Istenének ládáját, ne küldjétek azt üresen, hanem hozzatok neki vétekért való áldozatot; akkor meggyógyultok, és megtudjátok, miért nem távozik el az ő keze rólatok. |
| 4. | És mondának: Micsoda az a vétekért való áldozat, melyet hoznunk kell neki? Azok pedig felelének: A filiszteusok fejedelmeinek száma szerint öt fekélyforma arany és öt aranyegér, mert ugyanazon csapás van mindeneken, a ti fejedelmeiteken is. |
| 5. | Csináljátok meg azért fekélyeiteknek képmását és egereiteknek képmását, melyek pusztítják a földet, és [így] adjatok Izrael Istenének dicsőséget, talán megkönnyebbedik az ő keze rajtatok, és a ti isteneteken és földeteken. |
| 6. | Miért keményítenétek meg szíveiteket, mint megkeményítették szívüket Egyiptom és a fáraó? Avagy nem úgy volt-e, hogy amint hatalmát megmutatta rajtuk, elbocsátá őket, hogy elmenjenek? |
| 7. | Most azért vegyetek és készítsetek egy új szekeret és két borjas tehenet, melyeken még nem volt járom; és fogjátok be a szekérbe a teheneket, borjaikat pedig vigyétek el tőlük haza. |
| 8. | És vegyétek az Úrnak ládáját, és tegyétek a szekérre, az aranyszerszámokat pedig, melyeket vétekért való áldozatul hoztok neki, tegyétek egy táskába az oldalára, és bocsássátok el, hadd menjen el. |
| 9. | És nézzetek [utána], hogyha az ő határának útján Bét-Semes felé tart, akkor ő szerezte nekünk ezt a nagy bajt; ha pedig nem, [akkor] megtudjuk, hogy nem az ő keze sújtott minket, hanem csak véletlen volt az, ami velünk történt. |
| 10. | Úgy cselekedének azért az emberek, és vettek két borjas tehenet, és befogták a szekérbe, borjaikat pedig berekeszték otthon. |
| 11. | És feltették az Úrnak ládáját a szekérre, és a táskát az aranyegerekkel, és fekélyeiknek képmásával. |
| 12. | A tehenek pedig egyenesen a Bét-Semes felé [vivő] úton menének; egy úton mentek, folytonosan bőgve, és sem jobbra, sem balra nem térének le. És a filiszteusok fejedelmei utánuk menének Bét-Semes határáig. |
| 13. | A bét-semesbeliek pedig búzaaratással foglalkozának a völgyben, és felemelvén szemeiket, meglátták a ládát, és örvendezének, hogy látták. |
| 14. | A szekér pedig eljutott a Bét-Semesből való Józsua mezejére, és ott megállott. Vala pedig ott egy nagy kő, és felvagdalták a szekér fáit, és a teheneket megáldozták az Úrnak egészen égő áldozatul. |
| 15. | Akkor a léviták levették az Úrnak ládáját és a táskát, mely mellette volt, melyben az aranyszerszámok valának, és a nagy kőre helyezték. A bét-semesbeli emberek pedig azon a napon egészen égő áldozatot és véres áldozatot áldoztak az Úrnak. |
| 16. | És mikor a filiszteusok öt fejedelme [ezt] látta, visszatére azon napon Ekronba. |
| 17. | Az aranyfekélyek pedig, melyeket a filiszteusok vétekért való áldozatul hoztak az Úrnak, ezek: egyet Asdódért, egyet Gázáért, egyet Askelonért, egyet Gátért, egyet Ekronért. |
| 18. | Az aranyegerek pedig a filiszteusok minden városainak száma szerint valának, melyek az öt fejedelem alá [tartoztak], a kerített városoktól a kerítetlen helységekig. És bizonyság az a nagy kő, amelyre az Úrnak ládáját helyezték, mind a mai napig, a Bét-Semesből való Józsua mezején. |
| 19. | És megvere [az Úr] a bét-semesbeliek közül némelyeket, mivel az Úrnak ládájába tekintének. Megvere pedig a nép közül ötvenezer és hetven embert. És a nép szomorkodott, hogy az Úr [ily] nagy csapással sújtotta vala a népet. |
| 20. | Mondának azért a bét-semesbeliek: Kicsoda állhat meg az Úr előtt, e szent Isten előtt? És kihez megy el mitőlünk? |
| 21. | Követeket küldének akkor Kirját-Jeá- rim lakosaihoz, mondván: A filiszteusok visszahozták az Úrnak ládáját, jöjjetek el, és vigyétek el azt magatokhoz. |