1. |
Ebben az időben megbetegedék Abija, a Jeroboám fia.
|
2. |
És monda Jeroboám az ő feleségének: Kelj fel most, és változtasd meg öltözetedet, hogy meg ne ismerjék, hogy te vagy Jeroboám felesége, és menj el Silóba: Íme, ott van Ahija próféta, aki nekem megmondotta volt, hogy királlyá leszek e népen.
|
3. |
És végy magadhoz tíz kenyeret és pogácsát, és egy edényben mézet, és menj el hozzá; ő majd megmondja neked, mi történik a gyermekkel.
|
4. |
És ekképpen cselekedék a Jeroboám felesége; és felkészülvén, elméne Silóba, és beméne az Ahija házába. Ahija azonban már nem látott, mert meghomályosodtak az ő szemei a vénség miatt.
|
5. |
És az Úr monda Ahijának: Íme, a Jeroboám felesége jött [hozzád], hogy valamit kérdjen tőled az ő fia felől, mert beteg; te azért így s így szólj neki. És mikor bement, másnak tetteté magát.
|
6. |
De mikor meghallotta Ahija az ő lábainak zörejét, amint az ajtóhoz közelgete, monda: Jöjj be, Jeroboám felesége; miért tetteted magadat másnak? Én tehozzád kemény [követséggel] küldettem.
|
7. |
Menj el, mondd meg Jeroboámnak: Ezt mondja az Úr, Izraelnek Istene: Mivelhogy én téged e nép közül felmagasztaltalak, és téged fejedelemmé tettelek az én népemen, az Izraelen;
|
8. |
És elszakasztottam az országot a Dávid házától, és azt neked adtam; te azonban nem voltál olyan, mint az én szolgám, Dávid, aki megőrizte az én parancsolataimat, és aki engem követett teljes szívéből, csak azt cselekedvén, ami kedves az én szemeim előtt;
|
9. |
Hanem gonoszabbul cselekedtél mindazoknál, akik teelőtted voltak, mert elmentél és idegen isteneket csináltál magadnak, és öntött bálványokat, hogy engem haragra ingerelj, és engem hátad mögé vetettél:
|
10. |
Azért íme én veszedelmet hozok a Jeroboám házára, és kiirtom Jeroboámnak még az ebét is, és mind a berekesztettet, mind az elhagyottat Izraelben, és kihányom a Jeroboám háza maradékait, miképpen a ganéjt kihányják, mígnem vége lesz.
|
11. |
Aki meghal a Jeroboám [maradékai] közül a városban, azt az ebek eszik meg, aki pedig a mezőn hal meg, az égi madarak eszik meg, mert az Úr szólott.
|
12. |
Te pedig kelj fel, és menj haza, mert amint belépsz a városba, meghal a gyermek;
|
13. |
És az egész Izrael siratja őt, és eltemeti őt, mert a Jeroboám magvából csak egyedül ő temettetik el sírba, mivel a Jeroboám háznépe közül az Úr iránt, Izrael Istene iránt csak őbenne találtatott valami jó.
|
14. |
És támaszt az Úr magának királyt Izraelben, aki kigyomlálja a Jeroboám házát egy napon. De mit [mondok]? Már[is támasztott]!
|
15. |
És megveri az Úr az Izraelt, mint ahogy a nád a vízben ide s tova hányattatik, és elszakasztja az Izraelt erről a jó földről, amelyet adott az ő atyáiknak, és szétszórja őket a folyóvízen túl, mivelhogy Aserákat csináltak maguknak, hogy az Urat ingereljék.
|
16. |
És kézbe adja az Izraelt a Jeroboám bűneiért, aki [maga is] vétkezett és az Izraelt is bűnbe ejtette.
|
17. |
És felkészült a Jeroboám felesége, elment és juta Tirsába. És mikor a ház küszöbén belépett, meghalt a gyermek.
|
18. |
És eltemeték őt, és siratá őt az egész Izrael az Úrnak beszéde szerint, amelyet szólott az ő szolgája, Ahija próféta által.
|
19. |
Jeroboámnak pedig egyéb cselekedetei, mi módon hadakozott és uralkodott, íme meg vannak írva az Izrael királyainak krónika-könyvében.
|
20. |
És az idő, amelyben uralkodott Jeroboám, huszonkét esztendő, és elaluvék az ő atyáival, és uralkodék Nádáb, az ő fia őhelyette.
|