1. |
Amik felől pedig írtatok nekem, jó a férfiúnak asszonyt nem illetni.
|
2. |
De a paráznaság miatt minden férfiúnak tulajdon felesége legyen, és minden asszonynak tulajdon férje.
|
3. |
A feleségének adja meg a férj a köteles jóakaratot; hasonlóképpen a feleség is a férjének.
|
4. |
A feleség nem ura a maga testének, hanem a férje; hasonlóképpen a férj sem ura a maga testének, hanem a felesége.
|
5. |
Ne fosszátok meg egymást, hanemha egyenlő akaratból bizonyos ideig, hogy ráérjetek a böjtölésre és az imádkozásra, azután ismét együvé térjetek, hogy a Sátán meg ne kísértsen titeket, mivelhogy magatokat meg nem tartóztathatjátok!
|
6. |
Ezt pedig kedvezésképpen mondom, nem parancsolat szerint.
|
7. |
Mert szeretném, ha minden ember úgy volna, mint én magam is, de kinek-kinek tulajdon kegyelmi ajándéka van Istentől, egynek így, másnak pedig úgy.
|
8. |
Mondom pedig a nem házasoknak és az özvegyasszonyoknak, hogy jó nekik, ha úgy maradhatnak, mint én is.
|
9. |
De ha magukat meg nem tartóztathatják, házasságban éljenek: mert jobb házasságban élni, mint égni.
|
10. |
Azoknak pedig, akik házasságban vannak, hagyom nem én, hanem az Úr, hogy az asszony férjétől el ne váljék!
|
11. |
Hogyha pedig elválik is, maradjon házasság nélkül, vagy béküljön meg férjével; és a férj se bocsássa el a feleségét!
|
12. |
Egyebeknek pedig én mondom, nem az Úr: Ha valamely atyafinak hitetlen felesége van, és ez vele akar lakni, el ne bocsássa azt!
|
13. |
És amely asszonynak hitetlen férje van, és ez vele akar lakni, el ne bocsássa azt!
|
14. |
Mert meg van szentelve a hitetlen férj az ő feleségében, és meg van szentelve a hitetlen asszony az ő férjében, mert különben a ti gyermekeitek tisztátalanok volnának, most pedig szentek.
|
15. |
Ha pedig a hitetlen elválik, ám váljék el; nem vettetett szolgaság alá a keresztény férfiú vagy asszony az ilyen dolgokban. De békességre hívott minket az Isten.
|
16. |
Mert mit tudod, te asszony, ha megmentheted-e a férjedet; vagy mit tudod, te férfiú, ha megmentheted-e a feleségedet?
|
17. |
Csak amint kinek-kinek adta az Isten, amint kit-kit elhívott az Úr, úgy járjon! És minden gyülekezetben ekképpen rendelkezem.
|
18. |
Körülmetélten hívatott el valaki? Ne fedezze el azt! Körülmetéletlenül hívatott el valaki? Ne metélkedjék körül!
|
19. |
A körülmetélkedés semmi, a körülmetéletlenség is semmi; hanem Isten parancsolatainak megtartása!
|
20. |
Ki-ki amely hivatásban hívatott el, abban maradjon.
|
21. |
Szolgai állapotban hívattattál el? Ne gondolj vele, sőt, ha szabad lehetsz is, inkább élj [azzal].
|
22. |
Mert az Úrban elhívott szolga az Úrnak szabadosa; hasonlóképpen aki szabadságban hívatott el, Krisztusnak szolgája.
|
23. |
Áron vétettetek meg, ne legyetek embereknek szolgái!
|
24. |
Ki-ki amiben elhívatott, atyámfiai, abban maradjon meg az Isten előtt.
|
25. |
A hajadonok felől nincs ugyan parancsolatom az Úrtól, de tanácsot adok úgy, mint aki irgalmasságot nyertem az Úrtól, hogy hitelreméltó legyek.
|
26. |
Úgy ítélem azért, hogy jó ez a jelenvaló szükség miatt, hogy tudniillik jó az embernek úgy maradni.
|
27. |
Feleséghez köttettél? Ne keress elválást. Megszabadultál feleségedtől? Ne keress feleséget.
|
28. |
De ha veszel is feleséget, nem vétkezel; és ha férjhez megy is a hajadon, nem vétkezik; de az ilyeneknek háborúságuk lesz a testben. Én pedig kedveznék nektek.
|
29. |
Ezt pedig azért mondom, atyámfiai, mert az idő rövidre van szabva ezentúl, azért akiknek van is feleségük, úgy legyenek, mintha nem volna.
|
30. |
És akik sírnak, mintha nem sírnának; és akik vigadnak, mintha nem vigadnának; akik vesznek, mintha semmijük sem volna.
|
31. |
És akik élnek e világgal, mintha nem élnének: mert elmúlik e világnak ábrázata.
|
32. |
Azt akarnám pedig, hogy ti gond nélkül legyetek. Aki házasság nélkül van, arra visel gondot, ami az Úré, mi módon kedveskedhessék az Úrnak;
|
33. |
Aki pedig feleséget vett, a világiakra visel gondot, mi módon kedveskedhessék a feleségének.
|
34. |
Különbözik egymástól az asszony és a hajadon. Aki nem ment férjhez, az Úr dolgaira visel gondot, hogy szent legyen mind testében, mind lelkében; aki pedig férjhez ment, a világiakra visel gondot, mi módon kedveskedhessék a férjének.
|
35. |
Ezt pedig a ti hasznotokra mondom, nem hogy tőrt vessek nektek, hanem hogy illendőképpen és állhatatosan ragaszkodjatok az Úrhoz, háboríthatatlanul.
|
36. |
De ha valaki szégyennek tartja az ő hajadon leányára, ha virágzó idejét múlja, és úgy kell történnie, amit akar, azt cselekedje, nem vétkezik; menjenek férjhez.
|
37. |
Aki pedig szilárdan áll a szívében és a szükség nem kényszeríti, hatalma pedig van a tulajdon akarata fölött, és azt végezte el szívében, hogy megtartja hajadon leányát, jól cselekszi.
|
38. |
Azért, aki férjhez adja, az is jól cselekszi, de aki nem adja férjhez, még jobban cselekszi.
|
39. |
Az asszonyt törvény köti, míg férje él, de ha férje meghal, szabadon férjhez mehet, akihez akar, csakhogy az Úrban.
|
40. |
De boldogabb, ha úgy marad, az én véleményem szerint; pedig hiszem, hogy bennem is Istennek lelke van.
|