| 1. | Eszetekbe juttatom továbbá, atyámfiai, az evangéliumot, melyet hirdettem nektek, melyet be is vettetek, melyben állotok is, |
| 2. | Amely által üdvözültök is, ha megtartjátok, aminémű beszéddel hirdettem nektek, hacsak nem hiába lettetek hívőkké. |
| 3. | Mert azt adtam előtökbe főképpen, amit én is úgy vettem, hogy a Krisztus meghalt a mi bűneinkért az Írások szerint, |
| 4. | És hogy eltemettetett, és hogy feltámadott a harmadik napon az Írások szerint, |
| 5. | És hogy megjelent Kéfásnak, azután a tizenkettőnek, |
| 6. | Azután megjelent több mint ötszáz atyafinak egyszerre, kik közül a legtöbben mind máig élnek, némelyek azonban el is aludtak, |
| 7. | Azután megjelent Jakabnak, azután mind az apostoloknak, |
| 8. | Legutolszor pedig mindenek között, mint egy idétlennek, nekem is megjelent. |
| 9. | Mert én vagyok a legkisebb az apostolok között, ki nem vagyok méltó, hogy apostolnak neveztessem, mert háborgattam az Istennek anyaszentegyházát. |
| 10. | De Isten kegyelme által vagyok, ami vagyok; és az ő hozzám való kegyelme nem lőn hiábavaló; sőt, többet munkálkodtam, mint azok mindnyájan, de nem én, hanem az Istennek velem való kegyelme. |
| 11. | Akár én azért, akár azok, így prédikálunk, és így lettetek ti hívőkké. |
| 12. | Ha azért Krisztusról hirdettetik, hogy a halottak közül feltámadott, mi módon mondják némelyek tiköztetek, hogy nincsen halottak feltámadása? |
| 13. | Mert ha nincsen halottak feltámadása, akkor Krisztus sem támadott fel. |
| 14. | Ha pedig Krisztus fel nem támadott, akkor hiábavaló a mi prédikálásunk, de hiábavaló a ti hitetek is. |
| 15. | Sőt, az Isten hamis bizonyságtevőinek is találtatunk, mivelhogy az Isten felől bizonyságot tettünk, hogy feltámasztotta a Krisztust; akit nem támasztott fel, ha csakugyan nem támadnak fel a halottak. |
| 16. | Mert ha a halottak fel nem támadnak, a Krisztus sem támadott fel. |
| 17. | Ha pedig a Krisztus fel nem támadott, hiábavaló a ti hitetek; még bűneitekben vagytok. |
| 18. | Akik a Krisztusban elaludtak, azok is elvesztek tehát. |
| 19. | Ha csak ebben az életben reménykedünk a Krisztusban, minden embernél nyomorultabbak vagyunk. |
| 20. | Ámde Krisztus feltámadott a halottak közül, zsengéjük lőn azoknak, kik elaludtak. |
| 21. | Miután ugyanis ember által van a halál, szintén ember által van a halottak feltámadása is. |
| 22. | Mert amiképpen Ádámban mindnyájan meghalnak, azonképpen a Krisztusban is mindnyájan megeleveníttetnek. |
| 23. | Mindenki pedig a maga rendje szerint. Első zsenge a Krisztus, azután akik a Krisztuséi az ő eljövetelekor, |
| 24. | Aztán a vég, mikor átadja az országot az Istennek és Atyának; amikor eltöröl minden birodalmat, és minden hatalmat, és erőt. |
| 25. | Mert addig kell neki uralkodnia, mígnem ellenségeit mind lábai alá veti. |
| 26. | Mint utolsó ellenség, töröltetik el a halál. |
| 27. | Mert mindent az ő lábai alá vetett. Mikor pedig azt mondja, hogy minden alá van vetve, nyilvánvaló, hogy azon kívül, aki neki mindent alávetett. |
| 28. | Mikor pedig minden alávettetett, akkor maga a Fiú is alávettetik annak, aki neki mindent alávetett, hogy az Isten legyen minden mindenben. |
| 29. | Különben mit cselekesznek azok, akik a halottakért keresztelkednek meg, ha halottak teljességgel nem támadnak fel? Miért is keresztelkednek meg a halottakért? |
| 30. | Mi is miért veszélyeztetjük magunkat minden pillanatban? |
| 31. | Naponként halál révén állok. A veletek való dicsekedésre [mondom], mely van nekem a Krisztus Jézusban, a mi Urunkban. |
| 32. | Ha csak emberi módon viaskodtam Efézusban a fenevadakkal, mi a hasznom abból, ha a halottak fel nem támadnak? Együnk és igyunk, holnap úgyis meghalunk! |
| 33. | Ne tévelyegjetek! Jó erkölcsöt megrontanak gonosz társaságok. |
| 34. | Serkenjetek fel igazán, és ne vétkezzetek; mert némelyek nem ismerik Istent; megszégyenítéstekre mondom! |
| 35. | De mondhatná valaki: Mi módon támadnak fel a halottak? És minémű testtel jönnek ki? |
| 36. | Balgatag! Amit te vetsz, nem elevenedik meg, hanemha megrothad. |
| 37. | És abban, amit elvetsz, nem azt a testet veted el, amely majd kikél, hanem puszta magot, talán búzáét, vagy más egyébét. |
| 38. | Az Isten pedig testet ad annak, amint akarta, éspedig mindenféle magnak az ő saját testét. |
| 39. | Nem minden test azon egy test, hanem más az embereknek teste, más a barmoknak teste, más a halaké, más a madaraké. |
| 40. | És vannak mennyei testek és földi testek; de más a mennyeiek dicsősége, más a földieké. |
| 41. | Más a napnak dicsősége, és más a holdnak dicsősége, és más a csillagok dicsősége; mert csillag a csillagtól különbözik dicsőségre nézve. |
| 42. | Éppen így a halottak feltámadása is. Elvettetik romlandóságban, feltámasztatik romolhatatlanságban; |
| 43. | Elvettetik gyalázatosságban, feltámasztatik dicsőségben; elvettetik erőtlenségben, feltámasztatik erőben. |
| 44. | Elvettetik érzéki test, feltámasztatik lelki test. Van érzéki test, és van lelki test is. |
| 45. | Így is van megírva: Lőn az első ember, Ádám, élő lélekké; az utolsó Ádám megelevenítő szellemmé. |
| 46. | De nem a lelki az első, hanem az érzéki, azután a lelki. |
| 47. | Az első ember földből való, földi; a második ember, az Úr, mennyből való. |
| 48. | Amilyen ama földi, olyanok a földiek is; és amilyen ama mennyei, olyanok a mennyeiek is. |
| 49. | És amiképpen hordtuk a földinek ábrázatát, hordani fogjuk a mennyeinek ábrázatát is. |
| 50. | Azt pedig állítom, atyámfiai, hogy test és vér nem örökölheti Isten országát, sem a romlandóság nem örökli a romolhatatlanságot. |
| 51. | Íme, titkot mondok nektek. Mindnyájan ugyan nem alszunk el, de mindnyájan elváltozunk |
| 52. | Nagy hirtelen, egy szempillantásban, az utolsó trombitaszóra; mert trombita fog szólni, és a halottak feltámadnak romolhatatlanságban, és mi elváltozunk. |
| 53. | Mert szükség, hogy ez a romlandó test romolhatatlanságot öltsön magára, és e halandó test halhatatlanságot öltsön magára. |
| 54. | Mikor pedig ez a romlandó test romolhatatlanságba öltözik, és e halandó halhatatlanságba öltözik, akkor beteljesül amaz ige, mely meg van írva: Elnyeletett a halál diadalra. |
| 55. | Halál! Hol a te fullánkod? Pokol! Hol a te diadalmad? |
| 56. | A halál fullánkja pedig a bűn; a bűn ereje pedig a törvény. |
| 57. | De hála az Istennek, aki a diadalmat adja nekünk a mi Urunk, Jézus Krisztus által. |
| 58. | Azért, szerelmes atyámfiai, erősen álljatok, mozdíthatatlanul, buzgólkodván az Úrnak dolgában mindenkor, tudván, hogy a ti munkátok nem hiábavaló az Úrban! |