| 1. | Kövessétek a szeretetet, kívánjátok a lelki [ajándékokat], leginkább pedig, hogy prófétáljatok. |
| 2. | Mert aki nyelveken szól, nem embereknek szól, hanem az Istennek; mert senki sem érti, hanem lélekben beszél titkos dolgokat. |
| 3. | Aki pedig prófétál, embereknek beszél épülésre, intésre és vigasztalásra. |
| 4. | Aki nyelveken szól, magát építi; de aki prófétál, a gyülekezetet építi. |
| 5. | Szeretném ugyan, ha mindnyájan szólnátok nyelveken, de inkább, hogy prófétálnátok; mert nagyobb a próféta, mint a nyelveken szóló, kivévén, ha megmagyarázza, hogy a gyülekezet épüljön. |
| 6. | Ha már most, atyámfiai, hozzátok megyek, és nyelveken szólok, mit használok nektek, ha vagy kijelentésben, vagy ismeretben, vagy prófétálásban, vagy tanításban nem szólok hozzátok? |
| 7. | Hiszen ha az élettelen hangszerek, akár fuvola, akár citera, nem adnak megkülönböztethető hangokat, mi módon ismerjük meg, amit fuvoláznak vagy citeráznak? |
| 8. | Mert ha a trombita bizonytalan zengést tészen, kicsoda készül a harcra? |
| 9. | Azonképpen ti is, ha érthető nyelven nem beszéltek, mi módon értik meg, amit szóltok? Csak a levegőbe fogtok beszélni. |
| 10. | Példa mutatja, oly sokféle szólás van a világon, és azok közül egy sem érthetetlen. |
| 11. | Hogyha azért nem tudom a szónak értelmét, a beszélőnek idegen leszek, és a beszélő is idegen előttem. |
| 12. | Azonképpen ti is, minthogy lelki ajándékokat kívántok, a gyülekezet építésére igyekezzetek, hogy gyarapodjatok. |
| 13. | Azért aki nyelveken szól, imádkozzon, hogy megmagyarázza. |
| 14. | Mert ha nyelvvel könyörgök, a lelkem könyörög, de értelmem gyümölcstelen. |
| 15. | Hogy van hát? Imádkozom a lélekkel, de imádkozom az értelemmel is; énekelek a lélekkel, de énekelek az értelemmel is. |
| 16. | Mert ha lélekkel mondasz áldást, az ott lévő avatatlan miképpen fog a te hálaadásodra áment mondani, mikor nem tudja, mit beszélsz? |
| 17. | Mert jóllehet, te szépen mondasz áldást, de más nem épül abból. |
| 18. | Hálát adok az én Istenemnek, hogy mindnyájatoknál inkább tudok nyelveken szólni; |
| 19. | De a gyülekezetben inkább akarok öt szót szólni értelemmel, hogy egyebeket is tanítsak, hogynem mint tízezer szót nyelveken. |
| 20. | Atyámfiai, ne legyetek gyermekek értelemben, hanem a gonoszságban legyetek gyermekek, értelemben pedig érettek legyetek! |
| 21. | A törvényben meg van írva: Idegen nyelveken és idegen ajkakkal szólok e népnek, és így sem hallgatnak rám, azt mondja az Úr. |
| 22. | A nyelvek tehát jelül vannak, nem a hívőknek, hanem a hitetleneknek; a prófétálás pedig nem a hitetleneknek, hanem a hívőknek. |
| 23. | Azért ha az egész gyülekezet egybegyűl, és mindnyájan nyelveken szólnak, bemenvén az idegenek vagy hitetlenek, nem azt mondják-e, hogy őrjöngtök? |
| 24. | De ha mindnyájan prófétálnak, és bemegy egy hitetlen vagy avatatlan, az mindenektől megfeddetik, mindenektől megítéltetik, |
| 25. | És ilyen módon az ő szívének titkai nyilvánvalókká lesznek; így arcra borulva imádja az Istent, hirdetvén, hogy bizonnyal az Isten lakik tibennetek. |
| 26. | Hogy van hát, atyámfiai? Mikor egybegyűltök, mindeniteknek van zsoltára, tanítása, nyelve, kijelentése, magyarázata. Mindenek épülésre legyenek. |
| 27. | Ha valaki nyelveken szól, kettő vagy legfeljebb három legyen, mégpedig egymás után, és egy magyarázza meg; |
| 28. | Ha pedig nincsen magyarázó, hallgasson a gyülekezetben, hanem magának szóljon és az Istennek. |
| 29. | A próféták pedig ketten vagy hárman beszéljenek; és a többiek ítéljék meg. |
| 30. | De ha egy másik ott ülő vesz kijelentést, az első hallgasson. |
| 31. | Mert egyenként mindnyájan prófétálhattok, hogy mindenki tanuljon, és mindenki vigasztalást vegyen; |
| 32. | És a prófétalelkek engednek a prófétáknak, |
| 33. | Mert az Isten nem a visszavonásnak, hanem a békességnek [Istene]; miként a szentek minden gyülekezetében. |
| 34. | A ti asszonyaitok hallgassanak a gyülekezetekben, mert nincsen megengedve nekik, hogy szóljanak; hanem engedelmesek legyenek, amint a törvény is mondja. |
| 35. | Hogyha pedig tanulni akarnak valamit, kérdezzék meg otthon az ő férjüket; mert éktelen dolog asszonynak szólni a gyülekezetben. |
| 36. | Avagy titőletek származott-e az Isten beszéde, avagy csak hozzátok jutott el? |
| 37. | Ha valaki azt hiszi, hogy ő próféta, vagy lelki ajándék részese, vegye eszébe, hogy amiket nektek írok, az Úr rendeletei azok. |
| 38. | Aki pedig tudatlan, legyen tudatlan. |
| 39. | Azért, atyámfiai, törekedjetek a prófétálásra, és a nyelveken szólást se tiltsátok. |
| 40. | Mindenek ékesen és jó renddel legyenek! |